Manapság sajnos egyre több szó esik a különféle daganatos megbetegedésekről, melyek a fül-orr-gégészet területén is egyre gyakrabban jelentkeznek. Dr. Muraközy Györgyit, a Medical Center jól ismert és népszerű szakorvosát – aki ezen túl a daganatos elváltozásoknak is jó ismerőse, hiszen onkológus is – az ilyen jellegű elváltozásokkal, illetve azok megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük.
– Mindenek előtt tisztáznunk kell a daganat fogalmát, ugyanis a legtöbb ember, ha ezt a szót hallja, megijed. Orvosilag tehát minden, ami anatómiailag nem a helyén lévő szövetszaporulat, daganatnak minősül. Mindez azonban még nem jelent rosszindulatuságot. Csak akkor minősül annak, azaz rákosnak, ha a sejt a normális sejtfunkciót nem tartja meg. Orvosilag egyébként rákosnak csak a hámszövetből kiinduló elváltozást hívjuk, és ez minden esetre vonatkozik. A nem hámszövet eredetű rákot egyéb néven illetik, így vannak kötőszöveti szarkómák, a nyirokszövet daganatai, azaz vérrák, limfomák, stb. A rákos elváltozások különböző fajtáinak elnevezése tehát attól függ, hogy honnan indul ki, s csak a hámszöveti eredetű nevezhető ráknak. Minden daganatra jellemző azonban, hogy gyermekkorban szerencsére sokkal ritkábban fordulnak elő, s a gégészetben is ez tapasztalható. Sajnálatos módon viszont ha mégis előfordulnak, általánosságban véve sokkal rosszindulatúbbak, mint a felnőtt koriak. Ebben az életszakaszban azonban daganatként nyilvánulhatnak meg fejlődési rendellenességek is. Így pl. a nyakon lévő duzzanatok sok esetben csupán jóindulatú ciszták, ám felnőtt korban azonban már sokszor rosszindulatuak lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy különbséget tegyünk a gyermek- és felnőttkorban jelentkező daganatos megbetegedések között. A felnőtt páciensek körében sokkal gyakrabban találkozunk ilyen esetekkel a gégészeti szakrendeléseken. Ám, mint korábban már említettem, a szövetszaporulatok lehetnek jóindulatúak is, s ha az összes daganatos megbetegedést vesszük alapul, azoknak csupán kb. 30 százaléka rákos jellegű. Mind a jó-, mind pedig a rosszindulatú felnőttkori daganatokra jellemző, hogy még nem előre haladott szakaszban egyiknél sem jelentkeznek fájdalmak. Éppen ezért van rendkívül nagy jelentősége a szűréseknek, hiszen minél korábban vesszük észre őket, annál eredményesebben gyógyíthatóak. S ha már kialakult egy daganat, a legfontosabb mindenekelőtt annak megállapítása, hogy az milyen indulatú. Ebben a szövettani vizsgálat játszik döntő szerepet, amikor mikroszkóp alatt elemzik a sejteket különböző festési eljárásokkal. A vizsgálat eredménye azután döntő szerepet játszik a betegség további kezelésének meghatározásában. Legtöbb esetben ezeket az elváltozásokat azért célszerű sebészetileg kimetszeni, mert a látszólagos jóindulat ellenére is sajnos előfordulhat annak ellenkezője is. A jóindulatú sejtek között ugyanis lehetnek rosszindulatúak is, így mindenképpen a sebészeti úton történő eltávolítás hozhat eredményt. A daganatok elhelyezkedését illetően pedig elmondható, hogy az arc és a nyak szerencsére jól látható területek. Éppen ezért az itt keletkezőket könnyebben észre is veszik az emberek. Így többnyire még időben fordulnak orvoshoz ezekben az esetekben. A nyakon lévők között gyakran találkozhatunk megduzzadt nyirokcsomókkal is, amelyek általában valamilyen gyulladáshoz köthetők. Felnőtt korban továbbá a bőr alatti zsírszövetek jóindulatú burjánzásai is duzzanatként jelentkezhetnek. Ezek között nagyon ritkán ugyan, de mégis előfordulhat rosszindulatú elváltozás is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen gyakori a mirigyes szervekben jóindulatú daganat, s ezek többsége elsősorban a pajzsmirigyben keletkezik. Sőt, az is tény, hogy nőknél lényegesen többször fordulnak elő ilyen esetek. Igen gyakran találkozunk továbbá a nyálmirigyek jóindulatú daganataival is. Ezeknek az elváltozásoknak az indulatuságát egy nagyon könnyen kivitelezhető eljárással, az aspirációs citológiai mintavétellel lehet a legpontosabban megállapítani. Ennek során egy egyszerű, injekcióhoz hasonló tűszúrással nyernek sejteket a beteg területről. Ezeket aztán egy speciális eljárással vizsgálják meg, ami alapján nagy valószínűséggel megállapítható a daganat milyensége. Természetesen ennél a módszernél is vannak buktatók, hiszen ha egy nagyobb daganatból csak kis mintát vesznek ki, a mellette lévő, környező területeken még előfordulhat rosszindulatú elváltozás is. Ezért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy lehetőség szerint – a biztonság kedvéért – mindenfajta daganatot ki kell operálni. S hogy a daganatos megbetegedések minél eredményesebben gyógyíthatók legyenek, alapvető fontosságú, hogy probléma esetén minél előbb forduljunk orvoshoz. Ehhez pedig tisztában kell azzal lenni, hogy milyen tünetek vagy panaszok esetén érdemes gyanút fogni. A szájüregben akár fogmosás alkalmával is észre lehet venni az ott lévő duzzanatokat. Ezek gyakran a kötőszövet jóindulatú elváltozásai, sokszor nyelesek, azaz kis kocsányon lógnak. Kiválthatja őket vírusfertőzés is, de lehetnek a kisnyálmirigyek duzzanatai is, amelyek általában nem okoznak panaszt. Néha azonban idegentest-érzést válthatnak ki a garatban vagy a szájüregben. Érdemes tehát már az ilyen apró jelekre is odafigyelnünk. Köztudomású tény továbbá, hogy minden daganat növekszik. Van, amelyik csak évek alatt, van viszont olyan is, amelyik gyorsabban. Minél nagyobb területet foglal azonban el, annál nagyobb beavatkozással jár az eltávolítása. Ezt egyébként – amint már a korábbiakban is hangsúlyoztam – célszerű minél előbb megtenni. Az orrüregben lévő elváltozások általában orrlégzési nehezítettséget, dugulásérzést, esetleg vérezgetéseket is okozhatnak, amik mind figyelemfelkeltő jelek lehetnek. Nem kell azonban rögtön pánikba esni, hiszen az ilyen tünetek nem feltétlenül utalnak valamilyen rosszindulatúságra, s az esetek többségében szerencsére nem is ilyen probléma áll a háttérben. De a tartós orrdugulást ajánlatos komolyan venni és mindenképpen elvégeztetni egy szakorvosi vizsgálatot. A belső daganatok, akármilyen indulatúak is, általában nem fájdalmasak az első időszakban. Ez a kísérőjelenség már csak akkor jelentkezik, ha azok növekedésükkel egyéb szervet vagy idegszálat nyomnak, aminek következtében a fájdalom jelentkezik. A rosszindulatú burjánzások is sokáig fájdalom nélkül növekednek, ezekre azonban jellemző a sejtelhalás és a fekélyesedés. S általában amikor már más szervet vagy idegszálat nyomnak, csak akkor szokott jelentkezni a fájdalom is. Sajnálatos módon azonban az tapasztalható, hogy még a tartós fájdalom is csak hónapok, esetleg évek múlva viszi a beteget orvoshoz, amikor már nagyon előrehaladott a betegség, s így annak kezelése is nagyon kérdéses. Viszont az egyetlen, korai figyelemfelhívó jel gégészeti területen a rekedtség. A hangszálaknál ugyanis már kisebb elváltozások is korán kiválthatják ezt, ami előbb-utóbb orvoshoz kényszeríti a beteget. A dohányosok körében azonban sajnos, szokványosan jelen lehet a tartós rekedtség, s mivel már megszokott, nem keresik fel az orvost. A rekedtségnek egyébként számos más oka is lehet, mint pl. gyulladás, polip jelenléte, sőt a hangszalagcsomók is okozhatják. Ezek a problémák bár nem mindig igényelnek műtéti beavatkozást, nem árt azonban szakorvossal konzultálni a pontos diagnózis érdekében. Összességében tehát elmondható, hogy a jóindulatú daganatok kezelésére a műtéti beavatkozás jelent megoldást, s a nyirokszervi daganatokon kívül a rosszindulatúaknak is az a legbiztonságosabb kezelése, ha sebészetileg el tudjuk őket távolítani. Némely daganattípus azonban jó arányban gyógyítható sugárkezeléssel. Itt nincs műtét, csupán besugárzás, s így is meggyógyul, mivel maga a sugár gyógyító hatású, s így természetesen a kezelés is az. Sajnos azonban ez a gyógyító hatása nagyságrendileg kisebb, mint a műtétnek. Így például 100 esetből 90 meggyógyulhat a műtét révén, míg a sugárkezelés esetében ez az arány csak 70 esetre vonatkoztatható. Viszont a sebészeti beavatkozás mellett is nagyon sokszor alkalmaznak különböző kiegészítő kezeléseket. Így ilyen esetekben is jó hatásfokkal adható sugárterápia vagy valamilyen citosztatikus eljárás, ami tulajdonképpen egy daganatgátló terápiát jelent. Tehát mindezek a lehetőségek együttesen, kombinálva is elősegíthetik a végső gyógyulást. S ha történt sebészi beavatkozás is, sokszor az tapasztalható, hogy a műtéti seb, annak gyógyulása után sokszor nyom nélkül eltűnik s így nem zavarja a további életminőséget. Fontos mindenképpen megemlíteni a bőrrákot, mint sajnos rendkívül gyakran jelentkező megbetegedést. Ezek többsége elsősorban a napsugárzás túlzott alkalmazása miatt jelenik meg főként azokon a testrészeken, amelyek fokozottan ki vannak téve a napnak. Így például a gégészetben a fül az, amit folyamatosan ér a nap, de gyakori az arc különböző részein jelentkező elváltozás is. Korábban ez a betegségfajta főként az idősekre volt jellemző, míg napjainkban sajnos már egyre fiatalabb korban is találkozhatunk vele. Szerencsére azonban gyerekekre szinte egyáltalán nem jellemző, s csak nagyon extrém esetben fordul elő. Figyelemfelhívó tünete, hogy kis, gyógyulni nem akaró sebesedéssel jelentkezik, sokszor csak egy nagyon aprócska bőrterületen. Ezért a beteg nem is figyel oda rá. Legtöbbször pedig a vékony bőrrészeken jelenik meg, mint amilyen pl. az orr kiugró részei, a homlok, vagy a fülkagylószéli részek. Így a már nagyobb bőrelváltozások eltávolítása plasztikailag torzító hatású lehet. Ezért az arc, a fül területéről ajánlatos már az egészen kicsi elváltozásokat is kioperálni, mert így kisebb a torzulás kozmetikailag, ami különösen fontos szerepet játszik fiataloknál. Negyven éves kor felett pedig a látható bőrelváltozásokkal mindenképpen célszerű időszakonként bőrgyógyászati szűrővizsgálatra elmenni. Ilyen elváltozások lehetnek pl. a pörkösödés, a hámlás kis sebecskével. Inkább nézessük meg ezeket fölöslegesen, minthogy ne vegyünk észre valamit, ami nagy gondot okozhat majd. A Medical Centerben be lehet jelentkezni szűrővizsgálatra a gégészetre, ahol mindig örülünk, ha azt látjuk, hogy a beteg figyel magára. A szűrővizsgálatokkal magunknak teszünk szívességet, hisz a gyógyuláshoz a legtöbbször szükséges az orvos – beteg szoros együttműködése. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az emberek elhanyagolják magukat. Rohan a világ, és csak kevés időt tudunk magunkra fordítani, amiben persze van némi emberi hanyagság is. Az internet jóvoltából beszerzett téves gyógyítási eszmék és öngyógyítások, a nem kellő felkészültséggel végzett természetgyógyászat és homeopátia is általában inkább károsak, mint hasznosak. Ezért ha valami szokatlant érzünk vagy látunk magunkon, ne ilyen irányban tudakozódjunk, hanem mielőbb menjünk orvoshoz.