Képviselői látogatás Ferihegyen – Elérhető közelségben a zajterhelés csökkentése

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Fülöp Tamás, a közkapcsolati igazgató munkatársa, Szarvas Gábor, a Budapest Airport közkapcsolati igazgatója és Dunai Mónika országgyűlési képviselő a megbeszélésen

Szakmai egyeztető megbeszélést kezdeményezett a Budapest Airport Zrt. vezetése Rákosmente és Kőbánya frissen megválasztott országgyűlési képviselőjével. Dunai Mónika – jól ismerve a rákoshegyiek és a kőbányaiak repülőgépek által okozott zajproblémáit – örömmel fogadta a meghívást, hiszen a zajterhelés csökkentése nem várathat magára már sokáig. A találkozóra június 12-én a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren került sor, ahol a Budapest Airport Zrt. közkapcsolati igazgatója, Szarvas Gábor fogadta az országgyűlési képviselőt.
A találkozó nyitottságát a résztvevők azzal is hangsúlyozni akarták, hogy a megbeszélésre egy sajtóreggeli keretében meghívást kapott a Tizenhetedik főszerkesztője is. Meggyőződésük szerint a nyilvánosság nem pusztán abban segít, hogy nyomatékot adva a kimondott szónak növeli a beszélgetőpartnerek felelősségét, hanem – egyfajta katalizátorként – az eszmecsere hatékonyságára is jótékony hatással lehet.
A találkozó célja a megoldások keresése volt. A képviselő autentikus tájékoztatást kapott a cég városrészünket is érintő tevékenységéről. Arról a törekvésről, hogy a Budapest Airport üzemeltetője a társadalmi felelősségvállalási programjának megfelelően próbálja megtalálni az egészséges egyensúlyt a repülőtér működéséből származó fejlesztéspolitikai előnyök és a közelségéből adódó egyéb hatások között.
Dunai Mónika – utalva a repülőtér területének jelenlegi tulajdoni arányaira – elöljáróban felidézte, hogy az egyes terminál környéke eredetileg Podmaniczky-birtok volt és a XVII. kerülethez tartozott. Később csatolták a XVIII. kerülethez, amit a rákosmentiek a mai napig nehezen tudnak megemészteni. Egyebek mellett bizonyára azért is, mert a repülőtér működéséből származó kerületi adóbevételek az átcsatolás révén sokkal csinosabban alakultak a szomszédban, mint Rákosmentén.
Bár e téren jelentős változást hozott 2011-ben az a parlamenti képviselői módosító indítvány, amelyet a kerület akkori képviselője, Riz Levente nyújtott be, s amelynek elfogadása után 2012-től a kerület addigi nulla forintos telekadóból származó jövedelme közel évi nyolcszáz millióra emelkedett, kiegészítve a Fővárosnak fizetett iparűzési adóból a kerületnek visszaosztott jóval kisebb adóbevételt. Ezzel a reptérkörnyéki települések között Rákosmente a második helyre ugrott – Pestszentlőrinc évi mintegy másfél milliárd körüli bevétele mögött – a Budapest Airport Zrt. helyi adófizetési listáján, amelyen például Vecsés is előkelő helyen szerepel a mintegy százmillió forintos éves iparűzési adóbevételével.
Dunai Mónika fő témaként a repülőgépek által okozott rákoshegyi és kőbányai zajproblémákat hozta hangsúlyosan szóba, várva a legelfogadhatóbb megoldásokat a repülőgépzajra leginkább érzékeny rákoshegyiek és kőbányaiak számára. Jelezte, tisztában van vele, hogy a repülőgépek jogszabályban rögzített útvonalának betartatása – tehát az, hogy a gépek fel- és leszálláskor elkerüljék az említett városrészeket, csökkentve a zajterhelést – nem a repülőtér, hanem a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala illetékességi körébe tartozik. Ahogy a zajgátló övezetek kijelölésének régóta húzódó témaköre is e szervezet asztalára tartozó kérdéskör.
A zajgátló védőövezet kijelölésével kapcsolatos eljárásban, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala minapi közmeghallgatásán is előkerült a zajterhelés ügye. A lényeg az, hogy a tervek szerint a közeljövőben várhatóan megszülethet e téren a döntés a zajgátló védőövezet kijelöléséről. Ez azonban – a szakemberek szerint – sajnos nem fog sokat változtatni a jelenlegi helyzeten. Rákoshegynek az a része ugyanis, ahonnan a légiközlekedéssel kapcsolatban a legtöbb kifogás érkezik, információink szerint most sem kerül kijelölésre. Az elmúlt tizenöt évben már sokadszorra fut neki a Légügyi Hatóság, hogy pontot tegyen az ügy végére, mindeddig azonban nem járt sikerrel. Az eddigi mérések során ugyanis egyszer sem kerültek a zajgátló védőövezet határain belülre azon ingatlanok, amelyek tulajdonosai talán a leginkább érzékenyek a repülőgépek okozta zajterhelésére. Ha az övezet határait ezúttal is a korábbiakéhoz hasonlóan vagy annál valamivel szűkebben húzzák meg, akkor szinte biztosra vehető a döntés ellen benyújtásra kerülő rákoshegyi jogorvoslati kérelem, amely – ahogy általában eddig is történt – tovább odázza a zajgátló védőövezet joghatályos kijelölését.
Szarvas Gábor kiemelte, a Budapest Airport partner kíván lenni a zajártalom csökkentésében: a védőövezetbe sorolandó területek ingatlanjain – a repülőtér költségére – természetesen elvégzik a zajvédelmi eszközök felszerelését, ugyanakkor tudni kell, hogy a védő övezetben lévő házat már nem lehet építészetileg alakítani, bővíteni, ahogy az élet igényli. A rákoshegyiek életminőségén egyébként a tavaly ilyenkor átadott, közel háromszáz millió forint értékű új hajtómű próbázó is javít, amelyet a legkorszerűbb technológia alkalmazásával éppen a helyiek kérésére a Rákoshegyhez közeli eredeti helyéről két kilométerrel távolabb épített föl a reptér.
Mindazonáltal – a légügyi hatóság adatai szerint – a repülőtér okozta zajterhelésnek legjobban kitett két település az 1-es futópálya vonalában Üllő és Pestszentlőrinc. Rákoshegy a kettes futópálya mellett van, a felette keletkező zaj erőssége kevésbé egyenletes eloszlású, így zajegyenértéke alacsonyabb Üllőnél és Lőrincnél is. Ezen legfeljebb jogszabály módosítással lehetne változtatni a rákoshegyiek érdekében, ami ellen viszont több település élénken tiltakozik. Nehéz tehát a mindenkinek optimális megoldás megtalálása, ha egyáltalán létezik ilyen. Egyébiránt az 1-es futópálya napokban befejeződött felújítása miatt átmenetileg nagyobb volt a forgalom Rákoshegy fölött. A munkálatok határidőre történt befejezése után azonban helyreállt a rend, a zajterhelés visszaállt a korábbi felújítás megkezdése előtti szintre.
Van azonban az éremnek másik oldala is, ez pedig a reptérnek a térség gazdaságfejlesztésére gyakorolt hatása. Nem véletlenül törekszik arra a Főváros, hogy stratégiai megállapodást kössön a Budapest Airporttal, amely kiszámítható keretet ad a két szervezet együttműködésének, benne tervezhető, kiszámítható infrastruktúra és gazdaságfejlesztésnek.
– Komolyan oda kell figyelnünk arra a tényre is, hogy – ha jól tudom – csak a XVII. kerületből mintegy ezer ember talált magának munkát a Budapest Airportnál, illetve a reptéren működő különböző cégeknél – hangsúlyozta Dunai Mónika. A közelmúlt eseményei is jól bizonyították, hogy Rákosmente önkormányzata fokozottan érzékeny szociális kérdésekben. Példa erre a Malév csődje utáni kárenyhítő önkormányzati lépések sora, illetve a közelmúltban bajba jutott kerületi cég, az Egyesült Vegyiművek száz dolgozójáért való fellépés, kiállás. Közülük negyvenötnek összesen másfél millió forint szociális támogatást is fizettünk. A munkahelyek megtartása területén ezer rákosmenti reptéri munkavállaló, ezer család sorsa nyilván sokszoros figyelmet érdemel. Különösen akkor, ha ez a kedvező mérték tovább bővíthető a jövőben. Szarvas Gábor hozzátette: makrogazdasági adat, hogy évi egymillióval növekvő utasforgalom nemzetgazdasági szinten háromezer új munkahelyet eredményez. Az utasforgalom-növekedésből származó haszon pedig valószínűsíthetően a repülőtér közvetlen környezetében intenzívebben jelentkezik, mint a távolabbi területeken. Nem szólva a lehetséges új logisztikai bázisok letelepedéséről a reptér közelében. Ez nemcsak új munkahelyeket jelenthet, hanem az önkormányzatnak jelentékeny adóbevételeket is.
A kötelezően megfizetett adók mellett a reptér figyelemre méltó kedvezményeket is biztosít a szomszédos települések számára. A közelmúltban például egy kisbusszal támogatta Pestszentlőrincet, továbbá rendszeresen használt, de még jól működő számítógépekkel segíti a XVIII. kerületi és a vecsési iskolákat, előmozdítja civil szervezetek munkáját, a közelmúltban pedig kifizette az egyik vecsési óvoda fűtéskorszerűsítését. Vecsésen külön keretet biztosít a reptér az önkormányzatnak arra az esetre, ha a repülőgépek okozta légmozgás olykor megmozgatná a cserepeket egyes háztetőkön, ahogy az Rákoshegyen is előfordult. A pénzből az önkormányzat – gyorsreagálású egysége révén – nyomban helyreállítja a kárt, év végén pedig elszámol a reptérrel.
Más települések cégeihez hasonlóan a XVII. kerületi helyi vállalkozások is profitálhatnának az 1500 hektárnyi reptér üzemeléséből – vetette fel Dunai Mónika. Mindig szükség van különböző szakipari feladatok ellátására, villanyszerelésre, mechanikai tevékenységre, útkarbantartásra, közmunkások foglalkoztatására. Az ilyen megrendelések jól jöhetnek a rákosmenti cégek számára, hiszen e feladatokat gazdaságosabb kisebb, a közelben működő cégek révén elvégezni, mint saját belső szervezet működtetésével.
Szóba került az is, hogy a reptér rendszeres résztvevője, támogatója a XVIII. kerület – ma már országos hírű – Szeptemberfest rendezvényének. S beszéltek arról is, ha szükséges, a légikikötő a társasági adókedvezmény (TAO) lehetőségét kihasználva a helyi sport támogatásában is szerepet vállalhat.
Szarvas Gábor teljes nyitottságot mutatott a felvetésekkel kapcsolatban. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy valóban nagyon fontos mind a térség települései vezetőinek, mind a Budapest Airport vezetésének, hogy minden eszközt megragadjanak annak érdekében, hogy az egymás közötti viták mielőbb eredményesen, a lakosság számára megnyugtatóan rendeződjenek, és az ehhez szükséges nélkülözhetetlen szakmai kapcsolatok kialakuljanak.
Dunai Mónika azzal zárta a megbeszélést, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a repülőtér és a kerület közötti, a zajterhelés miatt kialakult vitás helyzet mielőbb megoldódjon. Célja kettős: a Rákoshegyet és Kőbányát érő zajhatások jelentős csökkentése, ugyanakkor minden lehetőség és együttműködés elősegítése a kerület munkahelyteremtésében, a helyi fejlesztések megvalósításában. Dunai Mónika és Szarvas Gábor végül megállapodtak abban, hogy folytatják a közös munkát, a szakmai kapcsolatokat szorosabbra fűzik, továbbá rendszeres egyeztetések során folyamatosan áttekintik és értékelik az elért eredményeket.

Egyéb kategória