Kertjeinkben zöldségféléket is érdemes termeszteni

\"\"

\"\"

\"\"

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Mi, idősebb kerületi lakosok büszkék vagyunk lakóhelyünk infrastruktúrájának nagyarányú fejlődésére, A változások érzékeltetésére a fiatalok társaságában szívesen mesélünk a mi ifjúkorunkban uralkodó állapotokról. Például arról, hogy mivel főztünk és fűtöttünk mielőtt a gázt bevezették, s hogy mire volt jó a szippantós autó. Vagy arról, hogy annakidején milyen gyakran akadtak el a sárban a túlterhelt lovas kocsik, azon az úton, ahol ma két buszjárat is van. Kamaszkorú unokámmal is igyekszem elhitetni, hogy valamikor fél kilométert kellett gyalogolni a legközelebbi nyilvános fülkéig, ha telefonálni akartunk. Mindezek mellett történtek olyan változások is, amelyekre aligha lehetünk büszkék. Ezek közé soroljuk településünk egykor még gazdag kertészeti kultúrájának elszegényedését.
Néhány évtizede a kertvárosi településrészeink vegetációját a gyümölcsösök és a szőlőskertek uralták. Ezek nagy részét mára kiszorították a metszést, kötözést és permetezés nem igénylő fenyőfélék. Megfogyatkoztak a barátságos falusias hangulatú virágoskertek is. A polkorrekten gondolkodók valószínűleg attól félnek, hogy azok a pompás évelő és  egynyári virágok, amelyek a népdalainkban és a népi díszítőművészetünkben is fontos helyet töltenek be, populista érzelmeket kelthetnek. Emiatt az európai alapértékeknek jobban megfelelő nyírott gyepfelületek, távoli tájakról származó örökzöld cserjék és  ládákban áttelelő egzotikus dísznövények térhódítását szorgalmazzák. Sajnálatos szemléletváltozás következménye az őshonos konyhakerti növények diszkriminálása is.  A kerttulajdonosok  körében általánossá vált az a vélemény, hogy az alacsony áruk miatt, minimális órabérrel sem térülne meg a zöldségfélék megtermesztésébe fektetett munka.
Szerencsére akadnak olyanok is, akik másképpen számolnak. Úgy, mint az az ismerős házaspár, amelyikre követendő példaként gyakran hivatkozom. Ők a saját termékeiknél nem a piaci árat nézik, hanem azokat a „hozzáadott értékeket”, amelyeket pénzben nem lehet kifejezni. A fiatalasszony megfizethetetlennek tartja, hogy a főzéshez használt alapanyagokat a konyhától pár méterre szerzi be. A férje főleg azt értékeli, hogy ezeket frissen fogyasztják, amikor még tartalmazzák mindazokat a vitaminokat és más hasznos összetevőket, amelyek a tárolás során felbomlanak. Gimnazista fiuk fontos minőségi tényezőnek tekinti, hogy a saját zöldségeik termesztésénél  egészségre káros kemikáliákat nem használnak.
Ez a kedves család ahhoz is mintául szolgálhat, hogy kis területen milyen növényeket mekkora mennyiségben érdemes termeszteni. Ők ugyanis alig 20 m2–en tízféle zöldséggel foglalkoznak. Az év első termékeként az áttelelő spenótot takarítják be március elején. Helyére minél előbb elvetik a gyökérzöldséget, a zöldborsót és a korai retket. Sárgarépából és petrezselyemből egy-egy 3 méteres sorhoz a háziasszony azért ragaszkodik, mert így .nem kell a piacra menni, amikor egy csokor petrezselyemzöldre vagy néhány gyökérre szükség van. Korai retekből 2,5 m2–en megterem  közel 3 kg. Elmondták, hogy ennek a harmadát sem vásárolták meg, amikor még a panelházban laktak. A saját termést viszont nem hagyják elveszni. A gyerekeik sem tiltakoznak amiatt, hogy két héten át minden nap néhány gumó az asztalra kerüljön. Ezzel lényegében egy tavaszi kúrát iktatnak be étrendjükbe, amelynek során tisztul a  veséjük, erősödik  a májuk és élénkül az epeműködésük. A retek szezonját a fejes salátáé követi. Ehhez a lányuk neveli fel a szobája ablakába állítva tejfölös poharakban azt a 24-25 palántát, amit március végén ültetnek ki a szabadba. Április végétől fogyasztják. Akkor, amikor a téli étrend után még regenerálódó szervezetük minden grammját felhasználja. a benne lévő C-vitaminnak, a B-vitaminoknak és a test sav-lúg egyensúlyát helyreállító káliumnak. A következő primőr termék az uborka. Támasztékra felfuttatva 3 m2–en nevelik. Június közepétől október elejéig   14-15 kg termést szednek le róla. Június közepétől élvezhetik a friss zöldborsóból készült leves ízét. A 3×1,6 m-es   ágyásban  annyi megterem, hogy még legalább három alkalommal főzhetnek belőle. A borsó helyére téli karalábé palántákat ültetnek. Nem hagyják üresen azt az 5 m2–es földdarabot sem, amely a retek és a saláta után felszabadult. Itt másodvetésű zöldbabot termesztenek. Ha rendszeresen öntözik a fagyokig le tudnak szedni róla 3,2-3,5 kg hüvelyt.
A családtagok szerint kertjük leghálásabb növénye a lugasparadicsom. Elmondták, hogy 4 tő termése nyers fogyasztásra, levesnek, szószoknak és ivólének is elegendő.. Egy-egy tőről ugyanis július elejétől a fagyokig150-160 db, 8-10 dekás bogyót szednek le. Meg vannak győződve arról, hogy azért kerüli el őket télen az influenza, mert sok paradicsomot esznek nyáron. A kertben néhány tő paprikát is nevelnek. A háziasszony szerint ezzel nem kellene foglalkozni, mert paprikából amatőr körülmények között nem lehet azt a minőséget produkálni, amit a profi fóliás kertészetek. A férje viszont ragaszkodik ehhez a növényhez is. Neki az a véleménye, hogy egy igazi magyar kerttulajdonos komfortérzete nem lehet teljes, ha a veteményei közül hiányzik a paprika.
Az itt bemutatott család mentalitását, értékfelfogását és szorgalmát magam is irányadónak tekintem. Lakcíműket, e-mailjüket, vagy a telefonszámukat azonban nem tudom megadni. Ők ugyanis csak a fantáziámban léteznek. Ez a mellékes körülmény azonban nem lehet akadálya annak, hogy a példájukat az olvasóim is kövessék.
 

Dr. Balla Gábor Tamás

Egyéb kategória