A kerület és a reptér összefogása az egyetlen járható út

$\"\"$ $\"\"$ $\"\"$

$\"\"$ $\"\"$

$\"\"$

Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért, környezetvédelemért és működésbiztonságért felelős igazgatója az új hajtómű próbázó helyet mutatja be a XVII. kerületi sajtó képviselőinek

Munkatársunktól

Bár a Liszt Ferenc repülőtér a XVII. kerület egyik legjelentősebb szomszédja, a környék legnagyobb munkaadója és gazdasági motorja, az üzemeltető cég és a helyi önkormányzat viszonya cseppet sem nevezhető kiegyensúlyozottnak, mivel hosszú ideig még hivatalos párbeszéd sem zajlott a felek között. Néhány bíztató jelet követően egy helyi adókról szóló jogvita ismét beárnyékolta a kapcsolatokat, azonban a rendszeres szakmai egyeztetéseknek, illetve egy jelenetős zajvédelmi beruházásnak köszönhetően úgy tűnik, hogy újfent együttműködés kezdődhet a repülőtér üzemeltetője, valamint a polgármesteri hivatal között. Az eddigi eredményekről és a várható további lépésekről beszélgettünk Szarvas Gáborral, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért felelős igazgatójával.

– A vélt vagy valós környezeti terhelésen, zajproblémákon és pereken kívül nem sok mindent lehetett hallani a repülőtér és a kerület viszonyáról, azonban úgy hírlik, hogy talán most elindulhat valamilyen együttműködés. Ezt önök is így látják?

– Kezdjük talán a legelején. Kétségtelen, hogy a XVII. kerülettel az elmúlt években elég feszült volt a viszony, de a legnagyobb gondot szerintem az okozta, hogy hiányzott a párbeszéd és ez lehetetlenné tette az együttműködést.

Helyi képviselőkkel, civil szervezetekkel és érdeklődő helyi lakosokkal voltak és vannak is egyeztetések, azonban legfelsőbb szinten nem működött a kommunikáció. Még az elmúlt év elején polgármester úr meghívott bennünket egy lakossági fórumra, ahol az érdeklődő lakosok előtt mindketten ígértet tettünk arra, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülünk.

– Ez meg is történt. Ön szerint volt érdemi eredménye a megbeszélésnek?

– 2012. februárban Jost Lammers vezérigazgató úrral együtt felkerestük polgármester urat és egy közel két órás megbeszélésen igyekeztünk áttekinteni közös ügyeinket, valamint megszabni a jövőbeli együttműködés irányait. A magunk részéről egy nagyon terjedelmes napirendi javaslattal készültünk, de sajnos a nemzeti légitársaság csődje, amely a megbeszélés előtt néhány nappal következett be, átírta a menetrendet és a fontossági sorrendet. A megbeszélés legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a hallgatás megtört, sőt azóta rendszeresen egyeztetünk Horváth Tamás alpolgármester úrral, akit Riz Levente jelölt ki hivatalos kapcsolattartónak.

$\"\"$

Horváth Tamás, Rákosmente alpolgármestere és Jost Lammers, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója baráti kézfogása a hajtómű próbázó avatóünnepségén. Mióta Riz Levente polgármester fölkérte Horváth Tamást a repülőtérrel való kapcsolattartásra, enyhül a viszony a kerület és a reptér között.

– Mit lehet tudni a megbeszélések tartalmáról? Történt bármilyen előrelépés a kerületi lakosság érdekében?

– Az első és legfontosabb lépés természetesen az volt, hogy megismerjük egymás véleményét, szándékát és motivációját, hiszen csak így van esély arra, hogy tisztázzuk az esetleges félreértéseket és megkezdjük a valódi együttműködést. Polgármester úr részletesen vázolta a légiközlekedési zaj kapcsán érintett lakossági csoportok problémáit és kérte, hogy a Budapest Airport kiemelt kérdésként kezelje a kerületet, és azon belül is főként a Rákoshegyet érintő zajcsökkentési, zajvédelmi kérdéseket. Ezt méltányoltuk, hiszen magunk is a környezettudatos üzemeltetés hívei vagyunk. A megbeszélésen jeleztük, hogy a települések vezetői nyitott ajtókon kopogtatnak, amikor a Liszt Ferenc repülőtér környezetvédelmi intézkedéseire, fejlesztéseire, valamint jogszabályi megfelelésére vonatkozó kérdéseket veszik terítékre. A repülőteret üzemeltető cég is támogatja a vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát és módosítását a kormány által kidolgozott légügyi stratégiában megfogalmazottak mentén. Ellenben kifejezetten visszautasítjuk azt a gyakran hangoztatott állítást miszerint a Budapest Airport jogsértéseket követ el, mivel tény, hogy tevékenységünket teljes mértékben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, és a szükséges engedélyek birtokában végezzük.

– A legfőbb problémát a 2-es futópálya rákoshegyi végének használata jelenti. Nem lenne érdemes ennek használatát felülvizsgálni?

– Valóban a 2-es pálya forgalma érinti a XVII. kerület lakosságát. Fontos tudni azonban, hogy a rákoshegyi pályavég használatára vonatkozó jogi szabályozás nagyon szigorú korlátozásokat tartalmaz, alaphelyzetben ezen a pályavégen nem történik repülés. A felszálló gépek ráfordulnak az 1-es pálya képzeletbeli meghosszabbított tengelyére és Erzsébet-Bélatelep felett emelkednek tovább, az itt végrehajtott leszállások száma pedig nem haladhatja meg az érkező forgalom öt százalékát. A gyakorlatban még ennél is jobb a helyzet, hiszen a 2-es pálya budapesti végén az éves leszálló forgalom sokszor az összes leszállás egy százalékát sem éri el.

– A szigorú korlátozások ellenére mégis panaszkodnak a lakosok. Ön szerint ennek mi az oka?

– A légiközlekedési zaj és általában a zajterhelés rendkívül komplex és szubjektív alapú probléma. Nem vagyunk egyformák, van, akit egyáltalán nem zavar, viszont akadnak olyan emberek is, akik a legkisebb neszre is érzékenyek. Mi felelős vállalatként azt valljuk, hogy akár jelentős, akár elenyésző azok száma, akiket bármilyen mértékben is, de zavar a repülőtér működése, nekünk a jogszabályi megfelelésen túl a problémával önkéntesen is foglalkoznunk kell.

– Milyen konkrét kezdeményezéseik voltak és ezek mennyiben érintették a tizenhetedik kerület lakosságát?

– Érdemes egészen 2006-ig visszatekinteni. A Budapest Airport akkor indította zajvédelmi stratégiáját, melyet követően 2007. február 28-án benyújtotta 21 javaslatból álló Zajvédelmi Programját az NKH Légügyi Hivatalához. A program javaslatot tett a légtér szerkezetének módosítására, a repülési eljárások rendszerének megváltoztatására, új szabályok életbe léptetésére az éjszakai repülés területén, a csöndesebb repülőtér üzemeltetésre, és több új zajterhelést csökkentő beruházásra. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok eredményt lehet elérni a repülőtér rendjének módosításával ezért számos erre vonatkozó kezdeményezést dolgoztunk ki. Az új Repülőtér Rend például pontosította és szigorította a 2-es futópálya rákoshegyi végének használatára vonatkozó szabályokat. Ezen a pályavégen kizárólag az 1-es pálya lezárása, bizonyos meteorológiai körülmények, megfelelően indokolt repülésbiztonsági ok vagy vészhelyzet esetén lehet Rákoshegy felett le- és felszállásokat végrehajtani. Szintén a rákoshegyiek, valamint a budapesti kerületekben élők számára volt jó hír, hogy a légijárművekre vonatkozó gurulási szabályok is megváltoztak. Az új szabályozás értelmében a 2-es pályáról Budapest felé induló gépeknek a pálya végén kell megkezdeniük a felszállást, míg az Üllő felé startoló gépek lehetőség szerint a másik pályavégtől hozzávetőleg 800 méterre található gurulóúttól kezdjék meg a nekifutást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főváros irányába felszálló gépek a korábbinál magasabbra emelkednek mire elérik az érintett lakónegyedeket, míg az Üllő irányába felszálló gépek közel egy kilométerrel távolabb kerülhetnek a lakott területektől. Ezek olyan szakmai javaslatok alapján bevezetett intézkedések voltak, amelyek nem kerültek pénzbe. Emellett azonban százmilliós nagyságrendű beruházásokat is végrehajtottunk.

– Nagyon nehéz elképzelni, hogy a gyakorlatban mit jelent egy zajvédelmi beruházás. Klasszikus példa lehet a zajvédő fal, amely a vasút illetve autópálya esetében sokat segíthet, de vajon mivel lehet mérsékelni a légijárművek zaját? Egyáltalán a repülőtér kerítésén belül vagy azon kívül valósulnak meg ezek a fejlesztések?

– Mindkettőre tudok példát mondani. A tizenhetedik kerületi Homokiszőlők településrész bevonásával a tavalyi év elején sikerült befejeznünk nagyszabású zajszigetelési programunkat, amelynek során a környező településeken, közel négyszáz repülőtérrel szomszédos ingatlant láttunk el passzív akusztikai védelemmel. A program kivitelezésével megbízott két cég a hálószobák ablakain végzett zajszigetelést, valamint szellőztető berendezést helyezett el annak érdekében, hogy nyáron, csukott ablakok mellett is lehetséges legyen a friss levegő beáramlása és nem utolsósorban a pihenés. A kerítésen belüli fejlesztésre kiváló példa a nemrégiben átadott korszerű hajtómű próbázó, amelyet ígéretünknek megfelelően – a nehéz pénzügyi helyzet ellenére – mégis megvalósítottunk.

– Nézzük külön-külön a két beruházást. Tapasztalataik szerint milyen eredménnyel jár a zajszigetelés és kerületünkben miért pont a Homokiszőlőkre esett a választásuk?

– A beruházás által érintett területek pontos meghatározását a repülőtér a vonatkozó zajvédelmi jogszabályok alapján végezte. A program elindításával egyébként azért teljesített önkéntes vállalást a Budapest Airport, mert ezen intézkedéseket a jogszabályok csak az úgynevezett zajgátló védőövezetek kijelölését követően tennék kötelezővé. A kijelölési eljárás azonban nagyon bonyolult és elhúzódó folyamat, amelynek végét nem kívántuk megvárni. A zajszigetelésre olyan lakók jelentkezhettek, akik esetében a jövőben várható légiforgalom alapján az átlagos nappali zajterhelés meghaladhatja a 65 dB-t, vagy az átlagos éjszakai zajterhelés túllépi az ötvenöt dB-es értéket. A beruházás segítségével összesen negyven-negyvenkettő dB zajcsökkentés érhető el.

– Az ön által is említett új hajtómű próbahelyet az önkormányzat vezetése is üdvözöle. Miért volt szükség erre a létesítményre? Miért hasznos egy ilyen beruházás?

– A légijárművek karbantartása során időnként a hajtóműveket részleges, vagy maximális teljesítményen rövid ideig működtetni kell – a földön. Ez a művelet a repülőtér kijelölt hajtóműpróbázó helyein a felszállásokhoz hasonlóan jelentős hangkibocsátással jár, így egyik összetevője az úgy nevezett repülőtéri földi zajoknak. A Budapest Airport idén olyan csúcstechnológiájú hajtóműpróbázó bázist alakított ki, amelynek segítségével zajvédő és zajelnyelő falak alkalmazásával jelentősen csökkenthető az évente átlagosan százötven-kétszáz alkalommal végzett tesztelések során keletkező zajterhelés. Szintén jó hír a kerületiek számára, hogy a korszerű létesítményt nem a próbázások korábbi, hanem eredeti helyszínén, a repülőgép karbantartó hangárok mellett építette meg a Budapest Airport. Így a próbázások helyszíne majdnem kétezer méterrel távolabbra került a rákoshegyi házaktól.

– Mennyibe kerültek ezek a beruházások?

– A zajszigetelési program ingatlanonként három-négyszázezer forintba került, az összköltség pedig megközelítette a százötven milliót. A hajtómű próbahely emellett közel háromszáz millióból épült meg, így ezekkel, valamint a levegő, víz és a talaj védelmében tett intézkedéseinkkel együtt az elmúlt négy év környezetvédelmi beruházásainak összértéke megközelítette az egymilliárd forintot.

– A zaj mellett az érintett lakosok panaszkodnak amiatt is, hogy a repülőgépek leverik a házak cserepeit, és sokszor olyan alacsonyan repülnek bizonyos kerületi ingatlanok felett, hogy katasztrófától tartanak az ott élők. Van ezekre a panaszokra megnyugtató válaszuk?

– Természetesen van. Minden alkalmat igyekszünk megragadni arra, hogy megnyugtassuk az érintett lakosokat és egyúttal eloszlassuk az esetleges félreértéseket. Tény, hogy a repülőgépek szárnyfelületei által keltett turbulencia, igaz nagyon ritkán, de valóban okozhat károkat. Csakúgy, mint viharok után, a leggyakoribb esetben a nem szakszerűen elhelyezett, vagy elöregedett cserepek szoktak elcsúszni és leesni a házak tetejéről. Amennyiben értesítenek bennünket egy ilyen esetről, amilyen gyorsan csak lehet, ellátogatunk a helyszínre, megvizsgáljuk az esetet, és ha valószínűsíthető, hogy a kárt légijármű okozta, akkor saját költségen elvégezzük a helyreállítási munkálatokat. Valóban sokszor halljuk az érintett lakóktól, hogy szinte integetni lehet a pilótáknak, olyan alacsonyan repülnek a gépek a fejük felett. Én nem vitatom, hogy néhány, elsősorban nagyobb repülőgép zavaró lehet, de fontos leszögezni, hogy a szemmel mért vagy becsült távolság félrevezető. A HungaroControl, vagyis a légi irányításért felelős szervezet adatai alapján pontosan tudható, hogy ezek a Rákoshegy felett közlekedő repülőgépek több száz méter magasan repülnek, vagyis semmilyen veszélyt nem jelentenek az útvonalak alatt élőkre. A légiközlekedést az egész világon nagyon szigorú előírások szabályozzák, nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a repülés a közlekedés legbiztonságosabb formája.

$\"\"$

Az An–124 Ruszlan világszerte az egyik legnagyobb teherszállító gép, amely elrepül a rákoshegyi házak felett. Lehet, hogy ez is vert már le cserepet a háztetőkről. 171,2 tonna teherrel 10 750 méterre képes emelkedni; zárt pályán több mint 20 000 kilométer hosszú utat képes megtenni leszállás nélkül.

– Vannak, akik az érintett ingatlanok felvásárlásában látnák a megoldást és úgy tudni, hogy korábban ez is felmerült a Budapest Airport és a kerület megbeszélésein.

– Még 2009-ben szóban és írásban is javaslatot tettünk polgármester úrnak arra vonatkozóan, hogy a tizennyolcadik kerülettel és Vecséssel kötött szerződések mintájára a Budapest Airport és a kerület megállapodásban rögzítse a jövőbeli jószomszédi együttműködés kereteit. A benyújtott javaslatcsomag egyebek mellett tartalmazott egy ajánlatot arra vonatkozóan, hogy egy közös munkacsoport segítségével vizsgáljuk meg a repülőtér működése kapcsán leginkább érintett ingatlanok kiváltásának lehetőségeit. A megállapodást azonban – valószínűleg a párbeszéd már említett hiánya miatt – nem sikerült megkötnünk.

– Most viszont úja elindult a párbeszéd. Tartják még az ajánlatukat?

– Az elmúlt években lefolytatott lakossági, önkormányzati egyeztetéseken megfogalmazott igényeknek megfelelően új alapokra helyezzük a teljes társadalmi felelősségvállalási tevékenységünket, és kidolgoztunk egy új, átfogó támogatási politikát is, amelynek kiemelt kedvezményezettjei továbbra is a környező településeken élő közösségek lettek volna. Sajnos azonban a Malév csődje és egy tavaly életbe lépett új telekadó szabályozás átírta a számításainkat. Bízom abban, hogy kialakulhat egy jó együttműködés a kerület és a Budapest Airport között, de törvényszerű, hogy a jelenlegi nagyon nehéz helyzetben felül kellett vizsgálni az üzleti tervünket és súlyos megszorító intézkedéseket kellett bevezetnünk.

– Az említett telekadóra vonatkozó törvényt Riz Levente, a kerület országgyűlési képviselője terjesztette be, indoklása szerint azért, mert ellentétben a többi környező településsel, a tizenhetedik kerület semmilyen adóbevételre nem számíthatott eddig a repülőtértől, miközben a negatív hatásokat az itt élők is ugyanúgy elszenvedik. Miért a tizenhetedik kerület adóbevétele okoz csak problémát?

– Az említett törvénymódosítás alapján a Budapest Airport jelentős adózóként jelent meg a kerület gazdasági életében. Meggyőződésünk ezért, hogy a zajvédelmi kérdések, valamint az elengedhetetlenül fontos szomszédsági kapcsolatok mellett az eddiginél is több szállal kötődik egymáshoz a repülőtér és Rákosmente Önkormányzata, így véleményünk szerint az együttműködésre és a rendszeres párbeszédre a korábbiaknál is nagyobb szükség lenne. A Budapest Airport eddig is a környék egyik legjelentősebb adófizetője volt és reményeink szerint az is marad, de azt látni kell, hogy mi csak a jogszabályoknak megfelelően tudunk eleget tenni adófizetési kötelezettségünknek. A jogszabályokat pedig nem mi alkotjuk. Nem azzal van probléma, hogy melyik településnek fizetünk, hanem az adó túlzott mértékével, hiszen a törvénymódosítás rekordnagyságú, nem kevesebb, mint 2,25 milliárd forint évente fizetendő adóra emelte a Budapest Airportra nehezedő pénzügyi terheket, ami a korábbi szint 330 százaléka. Ilyen mértékű emelés kigazdálkodása bármely adófizetőnek jelentős problémát okozna, miközben az ágazat helyzetét 2012-ben a gazdasági válság mellett a Malév leállása is jelentősen megnehezítette. Jelzem ugyanakkor, hogy a Budapest Airport a jogszabályban megjelölt határidőre eleget tesz és tett időarányos adófizetési kötelezettségének.

– Sokat lehetett hallani a Malév csődjének nemzetgazdasági hatásairól, de kérdés, hogy az önök által többször említett Malév-dominó mennyire érzékelhető helyi szinten. A kerületre is hatással volt a nemzeti légitársaság megszűnése?

– Nincs mit kertelni, sajnos, egyértelműen. A repülőtér sikeres működése és fejlődése nem csak a Budapest Airport és a légiközlekedési iparág számára létkérdés, hanem a repülőtér környéki régió és az egész magyar gazdaság számára kulcsfontosságú. A Budapest Airport közvetve több mint tízezer, azon belül közel ötezer környékbeli – ebből több mint ezer tizenhetedik kerületi – család megélhetését biztosítja. A Malév csődje miatt több ezer munkahely, valamint több száz – részben helyi – vállalkozás működése vált bizonytalanná, ami jelentős szociális és gazdasági problémákat okozott és okoz a repülőtérrel szomszédos települések számára. Ezt felismerve közel harminc település képviseletében kilenc politikai döntéshozó még tavaly közös nyilatkozatban vállalta, hogy segíteni kívánják a válságból történő mielőbbi kilábalást. Hangsúlyozva, hogy jelen helyzetben a repülőtér környékén fekvő települések önkormányzati vezetőinek, a légiközlekedési ágazat képviselőinek és a politikai élet szereplőinek összefogására van szükség. Közös célunk, hogy a budapesti repülőtér továbbra is a térség gazdasági motorja maradjon, fejlődésével újabb munkahelyeket teremtsen, és így hozzájárulhasson a környékbeli települések, Budapest és Magyarország további sikereihez. A regionális összefogás jegyében azóta egyébként két újabb nyilatkozat is született. Mindkettő a térség és a repülőtér további fejlesztését sürgeti.

– Ön szerint valóban van esély egy ilyen összefogásra?

– Nagyon bízunk benne, hiszen ez minden érintett szereplő közös érdeke. Ilyen kritikus időszakban az összefogás és az együttműködés az egyetlen járható út, amit mindenkinek fel kell ismernie. A Budapest Airport, továbbra is elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok mellett és arra törekszik, hogy a helyi közösségek számára megfelelő egyensúlyt biztosítson a repülőtér működéséből fakadó előnyök és a működéséből adódó egyéb hatások között. Rajtunk nem fog múlni.