Ma eldőlt: a gyurgyalag lesz jövőre az év madara

$\"\"$

A gyurgyalag (képünkön) nyerte az év madara szavazást, így jövőre a gyurgyalag védelmével foglakozik kiemelten a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Egy hónap alatt 7460 voks érkezett: 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre.

Az év madarára a szervezet honlapján lehetett szavazni, a program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepük van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz – közölte az egyesület ma, május 15-án.

Itt most megszakítjuk az MTI tudósítás közlését, mert nyomban szeretnénk emlékeztetni a Tizenhetedik Online olvasóit arra a riportunkra, amellyel a közelmúltban éppen a gyönyörűséges gyurgyalagok védelmére hívtuk föl a rákosmenti polgárok figyelmét. (Videó-riportunk ide kattintva megtekinthető – a szerk.) Mint beszámoltunk róla, a Merzse-mocsár szomszédságában Budapest legnagyobb gyurgyalag-élőhelye található, amelyre megkülönböztetett módon vigyáznunk kell.

Örvendetes, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület év madara szavazását a gyurgyalag nyerte az, így jövőre a gyurgyalag védelmével foglakozik kiemelten e szakmai szervezet, s mindazok a civilek, akik számára fontosak e természeti értékek.

A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) elnevezésű országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.

Az MTI tudósítása rámutat továbbá: a gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 36-40 centiméter. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méhzsákmányolás miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.