TIZENHETEDIK ONLINE

Babusa János és alkotása Székelyhídon

2013. december 22-én, Székelyhídon felavatták Antall József volt miniszterelnök első erdélyi szobrát, Magyarország, Partium és Erdély határán. Az Antall József Alapítvány a volt kormányfő halálának huszadik évfordulója alkalmából a székelyhídi református templom kertjében avatta fel az alapítvány a mellszobrot, amely bronzból készült és egy féltonnás süttői mészkő posztamensen áll.
Antall József Tihamér (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke, tanár, könyvtáros, muzeológus, politikus húsz éve, 1993. december 12-én hunyt el.
Makay Zsolt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnöke (a JESZ a Magyar Demokrata Fórum utódpártja), az alapítvány kurátora a szoboravatón elmondta, hogy az ott élőknek régi vágya volt, hogy a Partiumban is legyen szobra Antall Józsefnek, hiszen több évtized után ő volt az első magyar politikus, aki nyíltan felvállalta a tizenöt millió magyar miniszterelnökének nehéz szerepét és a nemzetegyesítés gondolatát.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy történelmi pillanatnak tekinti azt a pillanatot, amikor Antall Józsefnek Erdélyben is van szobra. A politikus kiemelte, a volt kormányfőt értékpártisága tette halhatatlanná, értéknek tartotta a nemzetet, a családot és a hitet. Mindezt pedig nem politikusi szerepként vállalta, hanem valóban így is gondolta, így is érezte.
Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere elmondta, hogy a település nagyra értékeli, hogy Antall József első erdélyi szobra éppen itt kapott helyet. A templomkert méltó helye az alkotásnak. A település lakói és az erdélyiek közösséget éreznek a határon túli, anyaországbeli magyarsággal. Antall József volt az első politikus, aki nemcsak bele akart szólni a külhoni magyarok életébe, hanem történelmi tudatból együtt érezve velük, adni is akart nekik.   

Az avatás pillanatai

A megemlékezés végén Babusa János szobrászművész alkotását Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg. Babusa Jánosnak többek között a 2008-ban felszentelt II. János Pál pápa szobrát és a 2009-ben Budaörsön felszentelt Mindszenthy szobrát követően Ravasz László portréja a Károli Gáspár Református Egyetem falai közé került, IV. Károly szobra pedig a Szent István Bazilikában kapott helyet.
A szoboravatón mintegy kétszázan vettek részt. Az ünnepségen megjelent többek között Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökhelyettese is, aki 2003-ban részt vett id. Antall Józsefnek – a volt miniszterelnök apjának, a II. világháború idején lengyeleket menekítő miniszteri hivatalnoknak – emlékére a Budapest, V. Ferenciek terén elhelyezett emléktáblájának avatásán is, illetve 2008-ban II. János Pál pápa szobrának Rákoshegyen történő felszentelése során rendezett ünnepségen és Mindszenty József bíboros-hercegprímás budaörsi felszentelésén is.
Rákosi Jenő esperes, székelyhídi lelkipásztor nyilatkozatában kiemelte, hogy az egyházközség presbiteri gyűlése is örömmel támogatta a szobor elhelyezését. Az egykori székelyek leszármazottainak mély magyarságtudata és összekötő szerepe erősíti a helyi közösség fennmaradását.   
Jó lenne, ha a Kárpát-medencében élő nemzetek és a nemzetiségek megbékélnének egymással, hisz a cél közös, és a feladat nem is oly kevés.

Forrás: MNO, Magyar Nemzet, MTI, Polakia Magazin