Hajnal Csilla: Bevált a kulturális intézmények szervezeti reformja Rákosmentén

$\"\"$

Júniusban egy éves a rákosmenti művelődési házak megreformált működtetési rendje. A rendszert – egy központból – Hajnal Csilla, a Vigyázó Sándor Művelődési Ház igazgatója működteti munkatársaival.

– Ön szerint miért volt szükség erre a szervezeti átalakulásra?

– Rákosmente Önkormányzatának a takarékos és gazdaságos kerületműködtetés érdekében az elmúlt évben több döntést is meg kellett hoznia. Rákosmentén is – mint az ország szinte minden településén – az évek óta tartó gazdasági válság átalakította az önkormányzat működésének gazdasági feltételeit. Jelentősen csökkentek a bevételek, így a korábbiakhoz képest a helyi intézményekre jóval kevesebb pénzt lehet fordítani. Az önkormányzat vezetése úgy döntött, hogy nem vesz fel hiteleket a hiány pótlására, hanem takarékossággal és átalakításokkal keres megoldást a problémákra. A takarékossági intézkedések a kerület közművelődési intézményeit sem hagyták érintetlenül, ebből a tényből elkerülhetetlenül következik egyfajta szervezeti átalakulás is.

Az átalakítási koncepció kezdettől fogva kizárta az intézménybezárás lehetőségét, hiszen kerületünk egyik fontos szellemi értékét jelentik a kerületi kulturális intézmények szolgáltatásai. Mérlegelni kellett, milyen formában érhető el takarékosság úgy, hogy a közösségi terek fenntarthatóak maradjanak. Cél volt továbbá, hogy hatékonyabb legyen a kínálat megszervezése: az eddigi rendszerben sok volt a párhuzamosság, gyakran egymással versenyeztek a művelődési házak, egy időbe estek színvonalas programok.

Az eddigi öt önálló művelődési ház és szintén önálló Erdős Renée Ház helyett központi irányítással működő, több tagintézményből álló és kisebb munkatársi létszámmal dolgozó intézményhálózat egy új szervezetté állt össze, melynek célja, hogy takarékosan, de mégis színvonalasan lássa el az eddigi közművelődési munkát. Az intézmények összevonása révén nemcsak szakmailag, de gazdaságilag is jobban tervezhető egy-egy évad.

A jól megtervezettségre különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen jóval kevesebben látjuk el a feladatokat és a kollégák emiatt sokkal leterheltebbek.

– Milyen tények támasztják alá az átszervezés helyességét? Hogyan oldották meg a felmerülő problémákat?

$\"\"$ – Köztudott, hogy egy magasabban finanszírozott közegben mindig könnyebb dolgozni. Mivel a kerületnek meghatározott mennyiségű, meghatározott feladatokra elosztható forrása van, így tudomásul kell venni, hogy a közművelődésnek jelenleg ennyi jut. Más kerületekben hasonló okokból sajnos intézményeket zártak be, de Rákosmentén erről szó sem volt. A közművelődés területén az átszervezést megelőzően a kerület négy önálló művelődési házat és egy múzeumot finanszírozott, valamint komoly anyagi eszközökkel támogatja ma is a Gózon Gyula Kamaraszínházat, a Csekovszky-gyűjtemény Kiállítóházat és a Rákoshegyi Bartók Zeneház működését. Ez a hozzáállás nagyon ritka Budapesten, a fővárosi kerületek nagy része csak egy közművelődési intézmény – és esetleg a hozzájuk tartozó egy-két telephely – fenntartására vállalkozik.

Egy jól végrehajtott integrációval megtakarítás érhető el, úgy, hogy a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve minden kerületrész megfelelő és színvonalas kulturális szolgáltatáshoz is jut.

Az integráció pedig teljes körű szervezeti átalakulást indokolt. Kialakult az új szervezeti forma vezetősége, közművelődés-szakmai csoportja és a szakmai munkát segítő gazdasági, adminisztrációs és technikai csapata.

A szervezeti átalakításon kívül a kerület egészét érintő, átfogó szakmai koncepció kialakítása is szükségessé vált, melynek kapcsán figyeltünk a kerületrészek kulturális sajátosságaira, igényeire, hagyományaira, az addig már működő csoportokra, valamint az intézmények infrastrukturális adottságaira és a gazdasági körülményekre.

Szükségessé vált az intézmények „feletti” gondolkodásmód, a speciális szakmai kapacitások egész rendszerbe való bevonása. A feladatokat típusokra választottuk és lehetőség szerint e típusok szerint koncentráltuk a munkaköröket is. Az irányítás és bizonyos feladatkörök központosítottak lettek, pl. az egész intézmény PR munkáját egy kézből látjuk el, az intézményhez kapcsolódó kiállítási koncepció kialakítása a muzeológus kollégák irányításával történik, minden gazdasági feladat a Vigyázóban koncentrálódik, a tagintézmények adminisztrációja egy kézben van, és még sorolhatnám…

A szervezeti átalakulás egyébként a XVII. kerületben dolgozó közművelődési munkatársakat szakmailag is közelebb hozta egymáshoz, hiszen a stábmunkákban megvalósított kerületi nagyrendezvények és a koncentrált munkakörök az egyes tagintézményekben dolgozóktól szoros kooperációt igényelnek. További nagyon hasznos dolog, hogy az egyes intézményekben dolgozók speciális tudását a kerület összes intézményében hasznosítani tudjuk. Az új szervezet munkatársi közösségéről pedig elmondhatom, hogy nagyon szépen összecsiszolódott és a nehézségek ellenére szívvel-lélekkel teszi mindenki a dolgát.

– Milyen eredményeket mutathat fel az integrált rendszer, hiszen az átalakításnak konkrét céljai voltak?

– Az integráció gazdasági oldalát tekintve már 2011. II. félévben láthatóak voltak eredmények: a megelőző évhez képest már 10 millió feletti megtakarítást könyvelhet el az új intézményrendszer. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne a kulturális életbe minden gond nélkül ezt az összeget visszatenni, de tény, hogy megtakarítható volt.

A szervezeti átalakulás lezárását követő 2012-es évet már az előírt megtakarítással terveztük, és eddig minden a tervek szerint működik, tartjuk az önkormányzat által jóváhagyott költségvetési számokat.

Szakmai eredményeink pedig magukért beszélnek: négy, a kerület egészét érintő nagyrendezvényt (Szent István nap -Vida domb, Keresztúr Nevű települések XII. Találkozója, Autómentes Nap, Majális Rákosmentén), több szabadtéri kerületrészi nagyrendezvényt (pl. Aranykút fesztivál, Liget piknik, Helikopter nap, Rákoshegyi sokadalom, Rákoskert napja), a házakban megrendezett állami és társadalmi ünnepekhez, jeles napokhoz, díjátadókhoz, tematikus nagyprogramokhoz és az igényes szórakoztatáshoz kötődő kulturális eseményeket, valamint a rengeteg tanfolyamot, foglalkoztatót, művészeti alkotóműhelyeket, nyári táborokat említem meg így összefoglalóan. A 2012. évi munkatervünk teljes részletességgel mutatja be ezt a munkát, aminek taglalására most és itt nincs mód, de aki figyeli honlapjainkat, műsorfüzeteinket és a megvalósított rendezvényeket, az látja, hogy valóban széleskörű a kulturális kínálat.

Az elmúlt egy év tapasztalataiból azt gondolom, jól látszik, hogy a kerületrészek művelődési intézményei betöltik funkciójukat, létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen és jól szolgálják a kerület polgárainak érdekeit, kulturális igényeit megfelelő szinten elégítik ki.

Azt hiszem, ma már eloszlathatjuk a rendszer életképességében kétkedők egy évvel ezelőtti vízióit, hogy kulcsos házakká silányulnak a beolvasztott tagintézmények.

– A látogatók nem vették észre a szervezeti átalakítást és a munkatársi létszámcsökkenést, ami az önök munkáját dicséri. Korábban azt mondta, hogy a fenntartó kerületi önkormányzat alig 36 százalékos dologi támogatást biztosít a Vigyázó Sándor Művelődési Ház közművelődési feladatai ellátásához. Igaz ez az arány a teljes rendszerre is? Hogyan lehetett fenntartani a szolgáltatás színvonalát?

– A finanszírozás belső összetétele is eltér az eddigiektől, így nem igazán összehasonlítható azzal, ami 2011. június 1-je előtt volt. Az integráció előtt mindegyik tagintézménynek megvolt a saját költségvetése a maga támogatási arányával, mely házanként is eltérő volt. A jelenlegi helyzetben minden összevonódott, a számok egészen mások lettek. Emiatt a százalékokban történő összehasonlításnak sincs értelme, hiszen egy közös alapból dolgozunk.

A finanszírozás rendszere úgy alakult, hogy a bérköltségek teljes finanszírozása mellett a közüzemi költségeket is támogatja az önkormányzat. A hiányzó költségeket saját bevételi kötelezettségünkből fedezzük, melynek időarányos részét az intézményhálózat az első félévben már „kitermelte”. A tervezett bevételi kötelezettségünk 41,5 millió forint, nagyjából ez fedezi a működéshez szükséges összeget. Ezek a bevételek egyébként saját programokból, tanfolyamokból és terembérleti díjból állnak össze.

A szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében pedig pályázatokon indulunk, képviselői és vállalkozói támogatásokat kérünk, és szívesen fogadjuk az önkéntes segítséget is, amire igazán nem lehet panaszunk, sokan és sokat segítenek, hogy minél költséghatékonyabban működhessünk.

– A felnőttképzés új, izmos területe lett a munkájuknak, ami része volt Hajnal Csilla igazgatói pályázatának is két évvel ezelőtt. Milyen eredményei vannak ezen a területen?

– Vigyázó Sándor Művelődési Ház épp most zárta sikerrel az Európai Unió által meghirdetett programját, mely az élethosszig tartó tanulás ösztönzését tűzte céljául. A több mint 28 millió forint, 100 százalékos intenzitású uniós támogatást elsősorban a kerületben élő kismamák és képesítés nélküliek képzésére, kompetencia fejlesztésére fordítottuk, valamint az intézmény felnőttképzési kapacitásait bővítettük, új szolgáltatásokat vezettünk be.

A projektmunka eredményeként az intézmény akkreditált felnőttképzési intézmény lett, saját képzési programokat akkreditáltatott és képzési programfejlesztéseket hajtott végre, valamint ezekhez szükséges tananyagokat dolgoztatott ki. Időközben bekapcsolódtunk a Palló felnőttképzési tájékoztató szolgálat hálózatába is, melynek keretein belül heti két alkalommal nyújtunk személyes felnőttképzési tanácsadást, elkészült a Dél-Pesti régió felnőttképzési adatbázisa is. A projekt részeként felnőttképzési és álláskeresési tanácsadó nap keretében nyújtottunk egyszeri komplex, előadásokkal és személyre szabott tanácsadással egybekötött szolgáltatató napot, melyet szeretnénk majd megismételni.

A projekt ideje alatt már ötszázan vették igénybe a felnőttképzési szolgáltatásokat, és közel ezernégyszázan más képzési alkalmakon kaptak oktatással, szolgáltatásokkal kapcsolatos, életminőséget javító tájékoztatásokat.

A program keretében létrejövő fejlesztések fontos alapját képezik további munkánknak ezen a területen, a pályázat nélkül nagyon nehezen tudtunk volna erre az útra lépni.

– Nemsokára folytatódik a Vigyázó Sándor Művelődési Ház felújítása. Mi változik?

– Szociális városrehabilitáció Rákosmentén címmel újabb nyertes pályázatot könyvelhet el az önkormányzat. Ennek részeként folytatja a fenntartónk a központi intézmény felújítását. Az épület hátsó traktusának hőszigetelése, nyílászárók cseréje, a szabályoknak megfelelő akadálymentesítése és a tető szigetelése történik majd a nyári hónapokban, mely nemcsak esztétikailag, hanem energetikailag is rengeteget javít az intézményen.

– Az önkormányzat szerint szükségszerű volt a művelődési intézmények korábbi rendszerét átalakítani. Ön is így látja?

– Egyetlen szakma sem kívánja a gazdasági okokból történő szűkítést, de a kényszerűségnek kétségkívül van egyfajta generáló, eddig szunnyadó erőforrásokat mozdító hatása. A XVII. kerület híres kultúrabarát hozzállásáról, és aktív kulturális munkájáról. Minél többen teszünk valamiért, annál könnyebb több eredményt elérni. Ez viszont nemcsak a közművelődési és muzeológus szakemberek munkája révén valósulhat meg, hanem fontos a civil szervezetek, építő közösségek valóban aktív és önszervező együttműködése is. A korábbi rendszer átalakulásával egy megerősödő partnerség vette kezdetét, amelynek kibontakozását az új struktúra nemcsak támogatja, hanem épít az aktivitására és a segítő együttműködésére is.

A külső partnerség megerősödésén túl a belső partnerség megerősödésének előnyeit említeném, mely a munkatársak – a korábbinál sokkal szorosabb és ennélfogva új, produktív elemekkel gyarapodó – szakmai együttműködését jelenti.

Minden változás új korszakot nyit, most éppen ebben kell a kihívásoknak megfelelni és jól tenni a dolgunkat.