Felavatták a Petrovics Emil-emlékszobát Rákoshegyen

\"\"\"\"\"\"

\"\"

Bokor Jutta köszönti a megjelenteket. Balról a második Galambos Erzsi színművésznő, Petrovics Emil felesége. Jobb oldalt – Riz Levente mellett – Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő.

 

A Kisház-Alkotóház-Petrovics Emil-emlékszoba ünnepélyes megnyitása zajlott ma, február 19-én a Rákoshegyi Bartók Zeneházban.  
Az ünnepi eseményen ott volt Petrovics Eszter, a zeneszerző leánya, aki édesapja könyvtárát, személyes használati tárgyait bocsátotta az emlékszoba rendelkezésére. Eljött Petrovics Emilné, akit a nagyközönség inkább Galambos Erzsiként színművészként ismer jobban. Ott volt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő, akit baráti szálak fűztek Petrovics Emilhez.
 
\"\"
 
Petrovics Eszter
Fotó: Váradi Eszter
Köszöntötte a rendezvényt Riz Levente polgármester, ott volt Fohsz Tivadar alpolgármester, Szabó Tiborné és Bényi Zsolt rákoshegyi, Fenke Ferenc rákoskeresztúri önkormányzati képviselő. 
Bokor Jutta, a Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány elnöke emlékeztetett rá, Bartók Béla 1912 és 1920 között lakott Rákoshegyen. Itt született a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi, a Csodálatos mandarin négykezes változata. Szomorú, de termékeny korszaka volt a zeneszerzőnek az itt töltött időszak, a világ elől menekült Rákoshegyre.
Bokor Jutta külön szólt Rákos Tibor kerületi építészmérnök kiemelkedő szerepéről a kisház felújítása, benne az Alkotóház és a Petrovics Emil-emlékszoba létrehozatala kapcsán. Az ő különleges szakértelme, áldozatkészsége nélkül nem jöhetett volna létre ez a szép építészeti produktum.
\"\"
 
A közönség soraiban: Rákos Tibor
 
A Bartók-ingatlant egykor a Czimra Gyula Festőiskolának adott otthont. A villany világított és gázfűtéses radiátor működött benne. Ötven éven keresztül csak ők látogatták Bartók Béla egykori lakhelyét. A 2006-os felújítás során a kisházra már nem jutott önkormányzati forrás.  
Bokor Jutta dr. Bényi Zsolt önkormányzati képviselő nevét is kiemelte, aki szintén sokat tett azért, hogy – ha másképpen nem ment – képviselői felajánlás révén mindig legyen annyi pénz, amivel egy-egy lépéssel tovább lehet menni az ünnepélyes avatás felé.
Elhangzott, a kisházban pályázatok útján lehet kiállítani. Akik sikeresen veszik ezt az akadályt, azok mutathatják be itt munkáikat.
Riz Levente beszédében kiemelte, a Bartók Zeneház az zenei oktatás szempontjából rendkívül fontos helyszín az ifjúság számára is. Utalt rá, a mai világban a harmónia gyakori hiánycikké vált az emberek életében.  A zene az a harmóniaforrás, amely össze tudja kötni az embereket. Igazán nagy dolgok csak harmonikus légkörben születhetnek, emelte ki a polgármester.
 
\"\"
 
A szobor leleplezésének pillanata

A Kisház-Alkotóházban Riz Levente leleplezte Mecseki Hargita kompozícióját, a már hat éve a Zeneháznak ajándékozott Cantata Profanát. Rangos és gyönyörű elhelyezését a Kukucska János kerületi grafikusművész látványterve alapján készült ablakmélyedés biztosítja. A Cantata Profana Bartók Béla kórusműve. Alcíme: A kilenc csodaszarvas. Ihletője az 1930-as évek Magyarországon (is) tapasztalható morális krízise volt.  A mű egy öregemberről és kilenc fiáról szól. Az öregember állandóan vadászni jár, és a gyerekek is ezen nőnek fel. Egy napon, amikor egyedül maradnak, ők is szarvassá változnak. Amikor az apjuk észreveszi ezt, arra kéri őket, hogy jöjjenek vele haza, de a kilenc szarvassá vált fiú már nem megy többé haza.
A közel három órás avatóünnepséget számos nagyszerű muzsika felcsendülése tette emlékezetessé. A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium kórusa Petrovics Emil Játszik a szél című művét adta elő, Bartal Lajos igazgatóhelyettes vezényletével. Az Accord vonosónégyes és Báthori Éva érdemes művész szintén Petrovics kompozíciókat tolmácsolt.
 
\"\"

Riz Levente Petrovics Emilné Galambos Erzsi társaságában szemléli a kiállított családi fényképeket. A falon lévő festményen Petrovics Emil.

Egyéb kategória