Szinte Gábor festőművész magas állami kitüntetése az ünnepen

$\"\"$

Szinte Gábor

Szent István Napja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozták Szinte Gábor festőművésznek, kerületünk lakójának, díszpolgárunknak. A kitüntetéseket Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében Schmitt Pál köztársasági elnök adta át az elismerésben részesülőknek tegnap, augusztus 19-én. Szinte Gábor – mint ismert – nehezen jár, két bottal közlekedik, ezért ő nem a Parlament Kupolacsarnokában veheti kézhez a kitüntetést, részére az adományozók házhoz viszik Rákoshegyre, Sóska utcai otthonába.

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Köztársasági Érdemrend fokozata. Leírása:

A kereszt anyaga: aranyozott ezüst, zománc. Mérete: 52 mm. A keresztet 40 mm széles szalagon a nyakban viselik. A szalagon levő 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles vörös sáv szegélyez. Tartozékai: kisdíszítmény, szalagsáv, gomblyukjelvény $\"\"$ (rozetta). A kisdíszítmény a vállszalaggal megegyező színű háromszög szalagon függő smaragdzöld szegélyes lovagkereszt, szegélyén a kereszt miniatűrjével. A lovagkereszt szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyez. A kisdíszítmény anyaga: aranyozott ezüst, zománc. A kereszt mérete: 42 mm, a kereszt miniatűrje 18 mm. A szalagsáv smaragdzöld fehér szegélyes, 40 mm széles, a rajt levő kereszt mérete: 10 mm. A gomblyukjelvény kerek smaragdzöld zománcos mezőben a kereszt miniatűrjét ábrázolja. A gomblyukjelvény mérete: 15 mm.

Szinte Gábor 1931 óta Rákoshegyen élő, sikeres életutat befutott művész, művészettörténész, egyetemi tanár, kiváló tollú író, díszpolgári címét 2008-ban adományozta Rákosmente Önkormányzata.

Tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a firenzei Academia delle Belle Arti-n végezte. Első kiállítása 1958-ban Firenzében volt, amit az elmúlt évtizedek alatt itthon, Olaszországban és Németországban 70 önálló kiállítás követett. Szinte Gábor festőművész kiemelkedő egyénisége a magyar színház- és képzőművészetnek, 115 színmű és több film díszlettervezője. A Képzőművészeti Egyetem tanára, 1971-től 13 évig tanszékvezetője. A Színház és Filmművészeti Egyetemen 32 évig tanított.

2005-ben avatták fel franciaországi Saint-Simonban (II. Szilveszter pápa szülőhelyén) a pápa életútjáról és Szent István királyunk koronázásáról készült, összességében közel 130 m2 méretű képeit a helyi székesegyházban, mely egyik legjelentősebb magyar vonatkozású zarándokhely lett Nyugat-Európában.

Szinte Gábor a hazai kortárs festészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Bernáth Aurél, Berény Róbert és Szőnyi István tanítványa, a magyar festészet legjobb tradícióinak méltó folytatója. Az elbeszélő, figurális festészet ma kevésbé sztárolt képviselőjeként és nem utolsósorban a hatalommal nem alkuvó – éppen ezért partvonalra szorított – erdélyi származású művészt ma jobban ismerik külföldön például Németországban, Franciaországban és főként Olaszországban, mint itthon.

1956-tól "önkényesen" Olaszországba távozott. Első önálló kiállítását maga az olasz köztársasági elnök, Gronchi nyitotta meg. Szinte Gábor a nemzetközi karrier helyett Magyarországot választotta, ahol visszatérése után azonnal kizárták a Képzőművészeti Alapból ezért díszlettervezőként helyezkedett el. Ádám Ottóval, Várkonyi Zoltánnal és más rendezőkkel együtt dolgozva több, mint 100 előadás díszleteit készítette el. Közben lassan – Vilt Tibor segítségével – visszatérhetett a magyar festészet világába, sőt egyetemi tanárként évtizedeken át művészettörténetet tanított a Színművészeti- és a Képzőművészeti Főiskolán. (Műtörténészként két izgalmas könyvet is megjelentett "második hazája", Olaszország városairól és műkincsiről: 'Séták Velence és Firenze titkai körül', Magánkiadás, 2001. Budapest, valamint a 'Róma, Nápoly, Apulia titkai' Jonathan Miller Kiadó 2003. Budapest.)

Kompozíciói, képi világa, színei és egyszerre hagyományosak és modernek, derűsek, megnyugtatóak, ugyanakkor gondolkodásra késztetőek. Emellett Sz.G. kiváló portretista, Dávid Ferencről, Bolyai Jánosról, Kodály Zoltánról, Huszti Péterről, Mándy Ivánról festett képei remekművek. Műveiből a nemzet nagy sorskérdései mellett az ember személyes lehetőségei, ereje, tartása iránti érdeklődés tükröződik.

Szinte Gábor személyes ügynek tekinti a kitüntetést, így nem kívánt ezzel kapcsolatos gondolatairól nyilatkozni.

A Tizenhetedik Online díszpolgárrá avatása apropóján 2008 júniusában készített vele interjút, portálunk e beszélgetés közreadásával tiszteleg a nagy művész előtt. Tekintsék meg!