TIZENHETEDIK ONLINE

Ifj. Sándor Lajos, Tupcsik István és Szűcs Tamás, közösen az Ecseri Sportkör csapatának többi tagjával, Közönség-díjas teljesítményt nyújtott

A Közönség-díjat Ecseren természetesen az Ecseri Sportkör csapata nyerte az I. Ecseri Böllérfesztiválon január 14-én. A falu Tájházában megszervezett eseményen sikeresen szerepelt a másik két résztvevő, a Gyömrői Hagyományőrző Kör, illetve a törökszentmiklósi-ecseri közös gárdája is.
A szakmai zsűri mindhárom csapat teljesítményében talált olyan elemet, amellyel az adott kategóriában az élen végezhettek. Versenyeztek a fogópálinkák, a forralt borok, a kolbászok, a hurkák, így minden csapat sikeresnek ítélhette ecseri szereplését. A törökszentmiklósiak ezúttal is betöltötték a különlegesen hosszú, tizenhárom méteres kolbászukat, a böllértalálkozóra ellátogató ecseriek nagy tapssal jutalmazták a produkciót.
De menjünk sorjában. Veszelovszki József ötletgazda elmondta, tavaly nyárom beszélgettek először egy esetleges ehhez hasonló rendezvény tervéről Gál Zsolt polgármesterrel. A szomszédos Gyömrőn már tíz éves hagyománya van e népszerű téli, látványos közösségépítő programnak. Ez is hozzájárult a döntéshez, hogy idén Ecseren is megrendezzék kísérleti jelleggel az első böllértalálkozót, s a lakossági fogadtatástól függően döntenek arról, hagyományt fejlesztenek-e belőle. Akik ezen a hétvégén ellátogattak a Tájház udvarára, és belekóstoltak a hangulatos disznótorozásba, a finom ételekbe, italokba, részt vettek jóízű beszélgetésekben, minden bizonnyal igennel szavaznak a folytatásra.
A rendezvényen három sertés esett áldozatul. Két 110, és egy 140 kilós. A polgárőrök, Hosszú Mihály vezetésével már előző este kivonultak, hogy őrizzék a rendezvény kellékeit: sátrakat, asztalokat, edényeket, húsfeldolgozó eszközöket. És természetesen a malacokat, amelyeket szintén 13-án érkeztek a találkozó helyszínére. Nekik, szegénykéknek a 13-as szám nem hozott szerencsét.
Bár, mint ifj. Sándor Lajos, az ecseri csapat szakmai irányítója, aki a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában oktatja is a húsfeldolgozást, megnyugtatott. Humánus módon, kábulatban szenderülnek jobblétre a cocák, elaléltan szúrják őket át az égi világba.
Természetesen a jó szúrásnak is van ismérve. A vérnek ugyanis 70-80 százalékban el kell hagynia az állat testét. A hús állagán látszik, milyen munkát végzett a böllér. Az ecseri csapatnál jót, mert a sertés 7-8 liter véréből mintegy 5 liter kijött. Különleges véreshurka lett belőle. Úgynevezett sváb hurka, ami annyit tesz, hogy rizs helyett zsemlekockák kerülnek az alapanyagba.
Sándor Lajos kedvenc disznótoros csemegéje a friss húsból készült pecsenye. – Annak a húsnak, ami még nem hűlt ki egészen más az íze, mint amit a hentesnél veszünk a boltban. Érdemes egyszer kipróbálni! – mondja a szakember.
Hosszú Mihály is nagymester az üstök környékén. Most különleges toroskáposzta, illetve a kolbász készítésére kapott felkérést a tizennégy fős ecseri csapat vezetőjétől, Szilágyi Józseftől. A szabolcsi toros káposztája attól szabolcsi, hogy Hosszú Mihály arról a vidékről származik. S azért különleges, mert sokféle húsból készíti: comb, tarja, oldalas, lapocka egyaránt kerül bele, s a végső ízt izgalmas fűszerezéssel adja meg neki.       

Kossuth László, kalapban, a hurkatöltők között

A Gyömrői Hagyományőrző Kör csapatának vezetője Kossuth László. Tíz éve ő indította el a szomszéd község böllérfesztiváljait. Az egykori kárpitos mester most 60 éves, nyugdíjas, a város képviselő testületének tagja. Több kulináris rendezvénysorozat elindítója.
A disznótorozás azonban gyerekkora óta a vérében van. Tizennégy éves volt, amikor egy családi disznótorra nem érkezett meg a böllér. Édesapja rápillantott, mintegy jelezve: – Te következel fiú! Akkor szúrt először. – Nem féltem! A családban hagyomány volt a disznóölés, láttam eleget, hogy csinálja az apám! Meg is dicsért után, ami nagy büszkeséggel töltött el – mondja. – Gyömrőn nagyon fontos a hagyományápolás. Az elmúlt húsz évben sokféle ember települ a városba, újra kellett ereszteni a közös gyökereket.  Régen a disznótorozásnak nagy jelentősége volt a településeken. Nem volt olyan hét, hogy valamelyik háznál ne vágtak volna. Az emberek mentek egymásnak segíteni. A kóstolóból pedig, amit mindenki adott a másiknak, jóformán egész télen át élelmezték így egymást a családok. Eközben a közösségi élet is erős volt. Ezeken a hagyományőrző találkozókon azt szeretnénk elsősorban elősegíteni, hogy az egy-egy településen élők kerüljenek közelebb egymáshoz, legyen minél jobb a közösségi hangulat – magyarázza.
– Hogyan kell élnie egy olyan embernek, akit Kossuthnak hívnak? – kérdeztük a gyömrői csapat vezetőjét.
– A név kötelez. Méltónak kell lenni Kossuth Lajoshoz. Szeretni kell a hazát, az embereket, tetteinkkel javukat kell szolgálni! Igyekszem ennek eleget tenni! – válaszolta.

Akiknek 13 méteres, aranyérmes a kolbászuk. A törökszentmiklósiak.

A törökszentmiklósi-ecseri vegyes csapat voltaképpen egy cég, a Koszta Sped Kft. két telephelyének dolgozóit tömörítette. A kft. a GLS csomagszálltó makroszervezet tagjai. Mint Bojtok György csapatvezető elmondta, úgy érkeztek az ecseri találkozóra, mint Túrkevei Böllérfesztivál díjnyertes csapata. Ott készítették el először az aranyérmet nyert tizenhárom méteres kolbászukat, amelynek párját Ecseren is megtöltötték január 14-én, a publikum nagy elismerése közepette. A hattagú hentes csapat három pillére – rajta kívül – Sztancsik Csaba és Molnár Mihály.
A törökszentmiklósiak sikeres fesztiváli szerepléseinek kulcsa az alföldi ízekben keresendő. Arrafelé valamivel fűszeresebben sütnek-főznek, ez vonzza leginkább feléjük a kulináris élvezetek iránt érdeklődő látogatókat.
– Ecsert nagyon szeretjük! Korrekt, tisztességes emberek élnek itt! Ha kocsiban ülök, fáj a fejem, és meglátom az Ecser táblát, minden bajom elmúlik.  Így vannak a kollégáim is vele – mondja Bojtok György.
– Örülök, hogy megrendeztük a böllérfesztivált! – értékeli a jó sikerült napot ifj. Sándor Lajos. – Nagy öröm együtt lenni, a versenytársakat, az érdeklődő ecserieket megkínálni a saját ételünkkel, italunkkal. A verseny nem vérre megy, nem egymás ellen dolgozunk, hanem azért, hogy minél jobban érezzük magunkat egymás társaságában.

Az időjárás kegyeibe fogadta a I. Ecseri Böllérfesztivál résztvevőit. Szépen sütött a nap, a jeges eső elvonult, s bár csípős volt a szél, ez nem tudta lehűteni a Tájház vendégeinek hangulatát. Gál Zsolt polgármester jó házigazdaként mindenütt ott volt, szervezett, beszélgetett a vendégekkel.
Többen mondták neki: jó ötlet volt útjára indítani e hangulatos disznótoros találkozót.
Várják a jövő évi folytatást!