Küszöbön az új pápa megválasztása

$\"\"$ $\"\"$ $\"\"$

$\"\"$ $\"\"$

$\"\"$

Erdő Péter búcsúzik XVI. Benedektől. A pápa ma este nyolc órakor távozik Szent Péter trónjáról, hétfőn kezdődik a bíborosok tanácskozás az új egyházfő megválasztásáról.

Fotó: HírTV

Róma harangjai pontban öt órakor megszólaltak, a város így köszönt el a pápától.

Elhagyta a pápai államot ma délután 5 óra után pár perccel a helikopter, amely XVI. Benedeket szállította Castel Gandolfóba. A pápa távozását a Vatikánból több ezren tapsolva követték figyelemmel a Szent Péter téren elhelyezett kivetítőkön. "Köszönöm a szeretetet és a támogatást. Kívánom, hogy mindig érezzétek annak örömét, hogy Krisztust állítjátok életetek középpontjába" – közölte utolsó üzenetében (Ópontifex) a távozó egyházfő.

Erdő Péter könnyen "gulyáspápa lehet", hacsak az egyház Európán kívüli szárnyai nem állítanak egy erős jelöltet – szemlézte az Index az National Catholic Reporter cikkét, amely szerint a magyar egyházi személyiség jó néhány szavazatra számíthat a pápaválasztó konklávé európai tagjai közül.

A 116-ból 61 szavazatot adnak le az európaiak. A megválasztáshoz az kell, hogy egy jelölt szerezze meg az összes szavazat kétharmadát, vagyis 77-et – tették hozzá. A cikk írója, John Allen szerint Erdőnek erre is lenne esélye, ugyanis jó kapcsolatot ápol az egyház afrikai ágát képviselő vezetőkkel. Feltételezve, hogy az összes európai és afrikai szavazatot Erdő kapja, már csak öt további hiányozna.

Az újságíró szerint az is a magyar érsek esélyeit erősíti, hogy erős kezű szervező, aki képes lenne megbirkózni a katolikus egyház következő vezetője előtt álló feladatokkal. Ráadásul nemcsak tökéletesen beszél olaszul, de jobbára az egyház hagyományos értékei mellett érvel minden megszólalásakor.

Federico Lombardi, szentszéki szóvivő február 25-én azt közölte: XVI. Benedek motu proprio apostoli rendelkezést bocsátott ki a konklávé szabályairól, ebben a bíborosi testületre bízta a pápaválasztás időpontjáról szóló döntést. "Jelenleg senki sem tudja megmondani, mikor kezdődik a konklávé, de akár már március elején megkezdődhetne" – fogalmazott.

Erdő Péter Magyarország egyetlen, pápaválasztói joggal rendelkező bíborosa. Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek 2007-ben betöltötte 80. életévét, ezzel elveszítette pápaválasztó jogát, vagyis konklávén már nem vehet részt.

Erdő Péter bíboros, prímás Rómába történt elutazása előtt interjújában – a sajtóbeli találgatásoktól és esélylatolgatásoktól elzárkózva – azt mondta, a pápaválasztáskor a nemzetiségnél és a földrajzi származásnál sokkal fontosabb a személyiség, az, hogy "mit képvisel az egyház életében valaki", és mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a közös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott.

A Die Welt német konzervatív lap sorozatot kezdett XVI. Benedek lehetséges utódjairól. A sorozat egyes darabjait a lap nyomtatott kiadásában, más írásokat pedig az online kiadásban, a welt.de hírportálon közölnek. Az utóbbi csoportba tartozik az Erdő Péter – Egy Péter a történelem horizontján című írás is, amelyben a szerző, Paul Badde kiemelte: Erdő Péter rácáfolhat az újkeletű jóslatokra, amelyek szerint a következő pápa nem európai lesz, és beigazolhat egy ősöreg jóslatot. Ha a konklávé Erdő Pétert választaná pápának, akkor legalábbis részben beigazolódna Szent Malakiás évszázados jóslata, amely a közkeletű vélekedés szerint a jelenkorra vonatkozik és úgy szól, hogy a történelem horizontján utolsó pápaként ismét egy Péter jelenik meg – írta a Die Welt.

A szakértő szerint azonban könnyen lehet, hogy sokan pont az olyan nyilatkozatai miatt pártolnak el Erdőtől, amikor például a médiát ostorozza, amiért az főleg az egyházzal kapcsolatos negatív híreket emeli ki, hamis képet festve a katolikus mindennapokról – tette hozzá a cikk alapján az Index, megjegyezve az olasz hírügynökségek sorban állnak egy Erdő-interjúért.

A Tizenhetedik Online most kér Erdő Péterrel készült interjújából idéz, amelyért 2008-ban, illetve 2010-ben „állt sorba”. Akkor, amikor az egyik potenciális pápajelölt Rákosmentén járt. Az illusztrációkhoz pedig fölhasználja azokat a fényképeket, amelyeket a bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke a Pesti úti Pál apostol Iskolában tett látogatásai alkalmával készített.

Rákoshegy, 2008. március 30.

Ünnepélyes külsőségek között felavatták a minap II. János Pál szobrát Rákoshegyen. Babusa János alkotását megáldotta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. II. János Pál szobránál koszorút helyezett el Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök, Antall József özvegye. Erdő Péter az ünnepség után válaszolt lapunk főszerkesztőjének kérdéseire.

"– Bíboros úr, hogy tetszik Önnek ez az 55 mázsás, mészkőből, mészkőből készült szobor?

– Nagyon tetszik. Elsősorban azért, mert ez ő. Idős napjaiban is többször találkoztam vele, a szobor hatására teljesen úgy éreztem, mintha a közelében lennék újra. Magyarul, nemcsak élethű, hanem van a szobornak kisugárzása is.

Erőt mutat az emberi gyöngeségben. Az idős korában megtört test mégis uralni képes az egész parkot, ahol föl van állítva.

$\"\"$

Erdő Péter rákosmenti papok gyűrűjében. Snell György, Udvardy Tamás, Tampu-Ababei József, Galambosy Endre és Szőke Lajos figyeli, segíti a bíboros igehirdetését a Pál Apostol Iskolában.

– Mit jelent az ön számára, hogy Rákosmentéről, szűkebben Rákoshegyről jött az ötlet, hogy II. János Pált megmintázza az alkotó, Babusa János. Jelent ez valamit az itt élő emberek lelkisége szempontjából?

– Feltétlenül. Először is II. János Pál pápa személye segítség a mi számunkra nekünk, mostani magyaroknak, és budapestieknek is, mert sokszor nem találjuk a helyünket a világban, Közép-Európában, s nem mindig találjuk a helyünket emberileg sem. Van valaki, aki vonatkozási pont lehet. Ő ilyen ember volt. Az ő öröksége egyben az egyetemes keresztény örökség is. Ugyanakkor megvan benne az a sajátosság, amely minden egyes embert külön-külön jellemez. Nem elvontan, általában vagyunk katolikusok, meg emberek, hanem – ő például – egyszerre volt lengyel, szláv. Európai volt, s így volt katolikus és univerzális. Nekünk azt üzeni az ő alakja, hogy minden minőségében szolidáris volt velünk, s mi nem vagyunk egyedül még ebben a kulturális, vagy földi értelemben sem. Ezért ebben a régióban igenis van okunk a bizakodásra, van okunk arra, hogy emelt fővel és nyitott szívvel legyünk magyarok és katolikusok.

– S büszkén lehetünk rákosmentiek is…

– Természetesen. Mindenki, aki a saját közösségében tud adni valami értéket, az egyúttal az egyetemes emberit képviseli. De az egyetemes emberi elvontan nincs. Az itt és most van. Ebben a kerületben, ezen a helyen, ezen a tájon. Így kell nekünk is megtanulni a saját környezetükben megmutatni, és jelenvalóvá tenni mindazt, ami egyetemes érték.”

Rákoscsaba, 2010. május 16.

„– Hogyan lehet az Rákoscsabán folyó közösségi munkát minősíteni?

– Az egyház küldetésének rengeteg vonatkozása van. Nem lehet azt mondani, hogy ez jobb, az rosszabb. A közösségi élet a templom körül, a hit alapján látszik, hogy létezik. Magyarul: a közösség él. Ez nagyon fontos vonatkozás. Azt természetesen nem látni, hogy a területen élőknek hány százaléka tart kapcsolatot a plébániával, hány százalék katolikus. Ehhez jobban tanulmányozni kell a helyzetet. A statisztikák is legfeljebb területi bontásban tartalmazzák ezen adatokat. Tudjuk azonban, hogy a plébániáink nem esnek egybe például a fővárosi kerületekkel.

– Itt most tizenheten bérmálkoztak. Ez a szám sok vagy kevés?

– Ez a szám egy budapesti plébánián nem számít magasnak. Akik bérmálkoztak – szinte kivétel nélkül – jóval fölül voltak a 12-14 éves koron, amelyet egyházunk ma bérmálási korhatárként megjelöl. Lehet, hogy azért, mert későn jelentkeztek bérmálásra. Lehet, hogy volt korábban olyan szemlélet, mely szerint a nagykorúság és a bérmálás essen egybe. Természetesen nem ez a helyes szemlélet. Itt olyan szentségről van szó, amely már a kamaszkor küzdelmeiben is nagy segítséget adhat a fiataloknak. Hittel nézve a szentségeket, nem lehet pusztán az emberi teljesítmény jutalmaként adni őket. Aktív, jól felkészült csoporttal találkoztam.

$\"\"$

Látogatása a Pál Apostol Iskolában. Beszélgetőtársa Horváthné Vincze Judit igazgató és Nagy Anikó tanár, önkormányzati képviselő.

– Emlékeztette a jelenlévőket Nepomuki Szent Jánosra, illetve arra, hogy a papság évét éljük. Miért volt ezt fontos kiemelni?

– Amikor a Szentatya meghirdette ezt az évet, akkor az azt is jelentette, hogy papok tudatosítsák magukban a küldetésük sajátos értékét az egész egyház számára. Egyúttal a világiakat is arra ösztönzi, hogy imátkozzanak a papokért. Becsüljék meg, hogy van valaki, aki az egész életét ennek a megszentelő, tanító és pásztori munkának adja. Ráadásul szentségi kegyelmet kap hozzá. A papság évének megünnepléséhez szolgáló évforduló Vianney Szent János francia plébánoshoz kapcsolódik, aki katolikus szent lett és a plébánosok védőszentje. Nemzetközi hírnévre tett szert azzal, hogy pásztori tevékenységével, szentekhez illő életével, gyóntatói munkájával radikálisan átformálta környezete szellemiségét. Amikor híre ment, egész Franciaországból özönlöttek hozzá a zarándokok gyónni. Ő azonban egy jóval későbbi szent. A mi régiónkban egy középkori példaképe is volt már a papságnak, Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanúja, akinek a tisztelete később tovább erősödött. Őt nem csak Csehországban, de egész Közép-Európában oly mértékben tisztelték, hogy alig van falu, ahol ne volna egy képe vagy szobra. Különösen a hidak közelébe állították föl a szobrát gyakran, hiszen tudjuk, hogy őt a vízbe dobták, így halt vértanúhalált.

– Mennyiben aktuális az ő példája?

– Az életszentség nem ismer nyelveket, nem ismer országhatárokat. Egy hősies tanúságtétel nagyon sok nép számára lehet erőforrás. Megindult a példaképek életének jobb megismerése, tisztelete, ami tudatosítja azt, milyen sorközösségben élnek ezek a népek az egész térségben. Adja Isten, hogy közbenjárásuk tovább segítsen minket abban, hogy egymásra találjunk.

– E folyamat a kereszténység társadalmi erősödésének is szimbóluma. Miért jó ez a folyamat Magyarország, a világ számára?

– A világnak szüksége van Krisztusra. Krisztus az, aki Istennek a végső és teljes szava az emberiséghez. Ő mondta meg nekünk a legteljesebben, hogy ki az ember, hogy mi az emberiség hivatása. Ezért ha mi keressük az életünknek, a társadalomban végzett tevékenységünk értékét, értelmét – azaz nem sodródni akarunk a világon, elvek nélkül élni vagy tönkre menni benne – hanem alkotó módon akarunk élni, akkor nekünk szükségünk van erre az üzenetre. Ha egyszer Krisztus kell a világnak, akkor kellünk mi is, hiszen a papság hivatása az, hogy tanúságot tegyünk róla. Jelenvalóvá tegyük őt a saját szeretetünkkel, a saját igehirdetésünkkel.”