TIZENHETEDIK ONLINE

Gy. Németh Erzsébet és Falus Ferenc a sajtótájékoztatón párttársaik körében 

Falus Ferenc, az ellenzék főpolgármester-jelöltje tegnap rövid sajtótájékoztatón ismertette a Rákosmentével kapcsolatos gondolatait. Kiemelte, hogy a városrész legnagyobb gondja a kötöttpályás közösségi közlekedés hiánya. Mint mondta, a metró kihozatalát be kell illeszteni a hosszú távú tervekbe. Aláhúzta, hogy a fejlesztéseknek egyenszilárdságúaknak kell lenniük Budapest belső és külső kerületeiben. Falus Ferenc úgy ítélte meg, hogy az autóbuszpark többsége még a régiekből áll, cseréjüket folytatni kell a környezetbarát járművek forgalomba állításával, illetve azért, hogy kényelmesebb legyen az utazás, könnyebben lehessen bejutni a városba. Falus kiemelte, a közösségi közlekedés számukra szociális kérdés is. Akik nem tudják megfizetni a jegyek, bérletek árát, azoknak segítséget terveznek, hogy ők is könnyebben közlekedhessenek, alkalmanként könnyebben bejussanak a város belső kerületeibe.
Falus Ferenc után Gy. Németh Erzsébet, a Szövetségben Rákosmentéért polgármester jelöltje tartotta meg tájékoztatóját. Jelezte, Orbán Viktornak az az álma, hogy „letörje” Budapestet, s az új közigazgatási koncepció szerint 2019-től a kerületek élén csak helytartók állnának. Gy. Németh Erzsébet elmondta, ez a koncepció várhatóan 2019 után kerülhet bevezetésre, ha a tervezetéről még idén dönt a parlament. Kiemelte, ezzel nem ért egyet, mert a kerületeknek meg kell tartania az önállóságukat, hogy érvényesülhessen a helyi választók akarata a közügyek intézésében. Ha nyernek a választáson, mindenképpen azért szállnak síkra, hogy az új közigazgatási koncepció ilyen tartalommal ne valósulhasson meg. Rákosmente legyen a rákosmentieké.  
Ismeretes, a Népszabadságban pénteken megjelent információ, amely alapot jelenthetett a tájékoztatóhoz, a Belügyminisztérium 2011 nyarán készített előterjesztéseire épült, amelyet a Fidesz frakció 2011 őszén Hajdúszoboszlón megtartott ülésén tárgyalt. A BÖSZ ezt sikerrel meg is támadta. Nincs tehát napirenden, hogy a kerületek megszűnnének közigazgatási egységként szolgálni a jövőben. Ezért jöttek létre kerületenként a kormányhivatalok, s nem összevontan, hét egységre bontva a fővárost, ahogy az a koncepcióban először szerepelt.