Megemlékezés II. János Pál boldoggá avatása alkalmából Rákoshegyen ma délelőtt

$\"\"$

II. János Pál pápa boldoggá avatása tiszteletére rendeztek ünnepséget Rákoshegyen, az 2008-as fölállítása óta zarándokhellyé vált pápaszobor mellett, Rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz Katolikus Templom előtt ma, június 26-án délelőtt.

A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a római katolikus egyházban. Annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. A boldoggá avatás megelőzi a szentté avatást. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek a tiszteletére. A boldoggá, illetve szentté avatás teológiai tartalma azonos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket.

A Rákoshegyi Római Katolikus Egyházközség, a Rákoshegyért Alapítvány és a Rákoshegyi Közösségi Ház közös szervezésében rendezett emlékezésen részt vett Riz Levente polgármester, Szabó Tiborné és dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő, valamint a szobor alkotója, Babusa János is.

Riz Levente beszédében kiemelte: jó döntés volt annak idején, hogy Rákoshegyre kerüljön Babusa János alkotása, amelyhez 2006-ban érkezett meg az 55 tonna süttői mészkő, majd 2008-ban került átadásra maga a szobor. Babusa alkotása mára egyfajta zarándokhely is lett, sokan keresik fel kerületünket azért, hogy megtekintsék a szobrot, tiszteletüket fejezzék ki II. János Pál tiszteletreméltó egyházfői tevékenysége, gazdag életútja előtt. Nem csoda, ha boldoggá avatása is viszonylag rövid időn belül bekövetkezett, húzta alá a szónok.

A megemlékezés utáni szentmisét Sebastian, alias Madassery Sebestyén Atya, verbita szerzetes tartotta, aki a dél-indiai Keralából érkezett. Kilenc éve él hazánkban.

Tekintsék meg hangképes tudósításunkat.