TIZENHETEDIK ONLINE

 

Bittó István

Kormányalakítás

A Bittó István vezette magyar kormány (1874. márc. 24.) hivatalba lépésekor, Csiky Sándor – Eger város országgyűlési képviselője -, verses karcolatokban jellemezte a kormány tagjait. Felvillantjuk az életrajzokat is.

Bittó István miniszterelnök

Bittó István a kormányfői tisztséget 1874. március 21. és 1875. március 2. között töltötte be, ő volt az utolsó Deák-párti miniszterelnök. 1822. május 3-án született a Pozsony vármegyei Sárosfán (szlovákul Blamá na Ostrove). 1869-71. között a képviselőház alelnöke, 1872-től elnöke volt 1874-ig. 1870-71-ben a „közös ügyi” delegáció élén utóda Horvát Boldizsár igazságügy miniszternek, akinek tárcáját Lónyay Menyhért miniszterelnöksége alatt (1871. nov. 14. – 1872. december 5.) szintén megkapta. Budapesten hunyt el 1908. március 7-én.

 

Mondják, hogy kis ember nagy bottal jár, 

Ezzel más helyen vitézkedjék.

A kormány élén mást kívánunk már,

Azt, hogy ott mindenben jeleskedjék.

Talpig jó, s tisztes ember maradjon,

Félénkséget sohase mutasson.

Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter

1808. február 12-én született Komáromban. A Batthyány kormány lemondásától (1848. szeptember 11.) ő vezette Deák Ferenc helyett államtitkárként, illetve ügyvezetőként még decemberben is az Igazságügyi Minisztériumot, noha december 5-én már beadta írásbeli lemondását.

       A törvényhozást nem követte Debrecenbe, Budán elrejtőzött, majd jelentkezett Alfred von Windisch-Grätznél. A táborszernagy felkérte, hogy a Budára visszatért ifj. Pázmándy Dénes házelnökkel, aki leszállt Abonynál a vonatról és nem ment Debrecenbe, dolgozzanak ki egy memorandumot a politikai konszolidációra. Ez 1849. január 19-én elkészült, tartományi szintű jogállást tartalmazott országunknak mely az olmützi alkotmány kihirdetésével időszerűtlenné vált.

Ghyczy Kálmánt 1861-ben képviselővé választották Komárom vármegyében, az Alsótábla elnökévé emelte. 1865-ben megerősítette mandátumát Komárom, az egykori szabad királyi város polgársága, melyet 1878-ig sikerült megőriznie. Ismeretes, hogy a Balközép Pártból 1873-ban kilépett, majd „centrumpolitikusként” belépett a Bittó kormányba. Csiky Sándor jellemzése ekkor készült róla. 1875-ben Ghyczy Kálmán Középpártjával visszalépett a Balközépbe, mert Tisza Kálmánnak a Deák-párttal kötendő fúziót elfogadó nyilatkozatában új lehetőségek felcsillanását ismerte fel.  1875-1879. között a képviselőház elnöke. 1879. április 2-án lemondott házelnökségéről, az uralkodó belső titkos tanácsossá nevezte ki, illetve 1885-től a felsőház örökös tagja lett. 1888. február 28-án, Budapesten hunyt el. Csiky Sándor így jellemezte verses emlékezésében:

 

Nagy szellem, mély tudomány, s tanulás

Tünteti ki ezen férfiút,

Pénzügyérségre alkalmasb, mint más, 

Nehéz, de dicső előtte az út, 

Ő lelke a mostani Kormánynak,

Bár némelyek neki fittyet hánynak. 

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter

A Zemplén vármegyei Homonnán született, 1817. február 6-án. 1861-ben Békés megye alispánja és országgyűlési képviselője lett, s mandátumát 1865-ben is megerősítették. 1872-ben lett vallás- és közoktatási miniszter, mely kinevezést haláláig megtartotta. 1885-ben az MTI elnökévé is választották. 1888. augusztus. 27-én hunyt el Budapesten.

Ez is művelt, jeles, derék ember,

De előtte tátong az örvény,

Melynek kikerülésére a szer,

Hogy Rómától sosem kell törvény.

Jelszavunk: függetlenség, szabadság!

Nem kell pápai csalhatatlanság.

Külseje csinos és rokonszenves,

Teljesen még nem ismerjük őt.

Feladata roppant sok és terhes,

Jött április 1874. évében.

A Zichy név foltját le kell mosnia,

Mert úgy szaglik, mint a bagaria [fegyvertok].

Bartal György földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter

1820. szeptember 22-én született Etrekarcsa (Etreove Korcany) községben. 1848/49-ben országgyűlési képviselő. 1849 májusában a Szemere kormány pénzügyminiszteri osztályfőnöke. Az önkényuralom korában két hónapot letartóztatásban töltött, majd hazaengedték Tolna megyei birtokára. 1861-ben és 1865-1875 között országgyűlési képviselő, Deák-párti színekben. Az aulikus főúr a Helytartótanács másodelnöke 1865-67. között. Faddon hunyt el 1875. október 25-én.

A nagy petíciók ideje lejárt,

Most tetteknek kell következni,

Melyek helyrehozhatják azon kárt,

Mit anno tunc (évközben – S. S.) akart tervezni,

Midőn jogok feladásáról szólt,

S ezzel nevére árnyékot tolt.

Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter

Pesten született 1832. november 1-én. Szlávy-kormányában 1873. március 5-től belügyminiszter, mely tárcát Bittó-kormánya idején is megtartotta. 1878-1887. között pénzügyminiszter, közben közlekedésügyi (1880 áprilisában), 1889. ápr. 9-től június 15-ig földműves-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter. Tisza Kálmán ismételt kormányalakításakor elvállalta a földművelődésügyi tárcát, majd miután Tisza megbukott, Szapáry miniszterelnök lett. A kormányt 1890. március 13-tól vezette 1892. november 17-ig, s ellátta a belügyi tárca vezetését is. Abbáziában érte 1905. január 20-án a halál. Csiky Sándor 48-as képviselő sokat harcolt vele Egerben a megyegyűléseken és a képviselőházban, ez tükröződik a róla írt latin nyelvű versében is.

Utószó

A Bittó-kormány 1875. március 2-ig maradt hivatalban. Csiky Sándor élete is fordult a túlvilág felé. Csiky Sándort 1892. február 7-én, hírtelen rosszullét után érte a halál házában. Temetésén Egerben, politikai tanítványa Szederkényi Nándor mondott búcsúbeszédet. A temetési szertartást – a római katolikus egyház rítusa szerint – Stefanovszky Sándor kanonok úr végezte. A Fájdalmas Szűzről elnevezett egri un. Hatvani temetőben, a kápolnával szembe vezető főút mellett nyugszik. Áldás emlékére!

Dr. Sebestény Sándor parlamenti szakfőtanácsos

A szerző Csíky Sándor sírjánál Egerben