Dr. Muraközy Györgyi főorvos
Zajos, sőt érezhetően egyre zajosabb világban élünk. Ezt tapasztalhatjuk nap mint nap, s esetleg már magunk is nehezen tudjuk elviselni a környezetünkből áradó különféle hang- és zajhatások zavaró voltát. Ezeknek a tényezőknek, valamint az emberi szervezet természetes öregedési folyamatának a hallásra gyakorolt hatásáról kérdeztük dr. Muraközy Györgyit, a Medical Center fül, orr, gégész főorvosát.
– Az emberi hallás romlásának van egy természetes folyamata, ami az öregedéssel jár együtt. Ennek sajnos valamennyien ki vagyunk téve. S noha ezt a jelenséget nem tudjuk megállítani, késleltetésére azonban mi magunk is tudunk tenni valamit. Szerencsére ma már sok szó esik az egészséges táplálkozásról és életmódról, a mozgás fontosságáról, a telített zsírsavak fogyasztásának csökkentéséről. Így, ha mindennapi életünkben is tekintettel vagyunk ezekre a fontos tudnivalókra, akkor bizony mi magunk is tudjuk lassítani az öregedési folyamatot. Abba sajnos nincs beleszólásunk, hogy a környezet természetes zajszintje az utolsó 50 évben a sokszorosára, mintegy 10 – 20-szorosára emelkedett, ami pedig negatívan befolyásolja a hallószervek öregedését, lényegesen meggyorsítva azt. Azért nem vagyunk teljesen tehetetlenek ezzel a jelenséggel szemben, szűk környezetünk zajhatásait tudjuk csökkenteni. A fiatalok körében például rendkívül divatos a hangos zene, a fülhallgató használata és az ezen eszközök által kiváltott hirtelen erős, közvetlen a fülre irányuló hanghatás hirtelen hallásromlást eredményezhet. Hogy megóvjuk hallószervünket az idő előtti romlástól, a zajterhelés csökkentését elsősorban az otthoni lakókörnyezetben ajánlatos elkezdeni. Ezért lehetőleg ne hallgassunk semmit hangosan, és amennyiben lehetséges, lássuk el otthonunkat úgynevezett zajszigetelt ablakokkal, melyek egyidejűleg hőszigetelő hatással is rendelkeznek, így egyidejűleg energiafelhasználásunkat is csökkenthetjük. Ezen túlmenően egészen egyszerű módon érhetünk még el zajcsökkentést otthon. Kapcsoljuk ki például a feleslegesen járó gépeket, mert a számítógépnek is van egy alapzaja, ami látszólag észrevétlen ugyan, de végül is mégis csak zaj. S hogy ez a hangosabb környezet milyen károsan befolyásolja nemcsak egészségünket, de viselkedésünket is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyerekek már az oviban is iszonyú hangerővel kiabálnak. Túl kénytelenek ugyanis kiabálni környezetük természetes zajszintjét. Ennek eredménye a sok kisgyereknél előforduló rekedtség, amit a gége , hangszalagok túlterhelése okoz.
S ha minden óvintézkedésünk ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy hallásunk nem tökéletes, mindenképpen célszerű elmenni egy gégészeti szakvizsgálatra. Ott ugyanis kiderül, hogy valóban van-e valamilyen elváltozás. S ha igen, egyes esetekben egyszerűbb, máskor viszont bonyolultabb eljárásokkal lehet rajta segíteni. Ha például hallósejtek- a hallóideg működésének romlásáról van szó, az ilyen eseteken általában nem lehet javulást elérni. Főleg, ha nagyfokú a romlás, mert ekkor már csak a hallókészülék jelenthet megoldást. A halláscsökkenés fokát pedig műszeres vizsgálattal állapítják meg. S amennyiben az olyan mértékű, hogy már a kommunikációs képességet is rontja a mindennapi életben, a megfelelő hallókészülék jelenti a megoldást.
A túlzott zajterhelésnek azonban más káros következménye is lehet, ami csengés-fülzúgásként jelenik meg. Ennek a jelenléte pedig nemcsak zavaró, de egyben idegesítő is és határozottan rontja a beteg életminőségét. A jelenség többnyire a hallósejtek- hallóideg vagy az agy központi területein lévő idegsérülések következménye. A zajártalom miatt bekövetkező zúgás, csengés állandósulhat is. A hirtelen fellépő tünet hosszas kezeléssel esetenként javítható lehet. Nagyon fontos, hogy ilyenkor minél gyorsabban menjünk el a gégészhez. A hirtelen keletkezett panaszokat kiválthatja ugyanis egy hirtelen erős zajhatás vagy egy olyan esemény, amely váratlanul rontja a vérkeringést, és a korai kezelés eredményesebb. Sajnos, ma már a számítógép folyamatos használatával meglepően könnyen kialakulhatnak bizonytalan hallás-egyensúly panaszok. Sőt, már tizenéves korúaknál is előfordulhat olyan vérkeringési zavar a koponyában, amely a központi idegrendszerben olyan ártalmat vált ki, ami fülcsengést, szédülést, halláscsökkenést okoz. De mindez vonatkozhat a mobiltelefont számítógépként használókra is. Ilyenkor ugyanis a fej- és a nyakizomzat huzamosabb időn át olyan tartásban van, amikor az izmok megmerevednek, s egy úgynevezett mikrocirkulációs keringési zavar lép fel. Ezért is nagyon fontos, hogy már gyerekkorban felhívjuk az érintettek figyelmét ezekre a káros hatásokra, illetve hangsúlyozzuk a nyak-, a gerinc- és válltorna alkalmazásának fontosságát. Ezekkel az egyszerű, akár egy ültő helyben is elvégezhető mozdulatokkal ugyanis fel lehet lazítani az izomzatot. Felállva pedig akár az egész gerincet meg lehet mozgatni.
Mindezeken túlmenően saját magunk is sokat tehetünk azonban hallásunk megőrzése érdekében. Közismert tény, hogy a táplálkozás ugyanis befolyásolja a vérkeringést és az érpályák állapotát, ami pedig a hallásra is kifejti hatását. Az elhízás, a mozgásszegény életmód viszont károsan hat valamennyi szervünk működésére. Tehát minden, ami a vérkeringésünket javítja, az a belső szerveink egészségének megőrzésére és az agyra is hat. Az idegrendszert érintő betegségekben általában javasolják a túlzott fűszer- és só fogyasztás, valamint zsírbevitel kerülését. Nagyon fontos szerepet játszanak viszont a magas B és D vitamin tartalmú táplálékok, melyek közül ez utóbbi sok hormonális és immun- folyamatot is befolyásol, s így nemcsak a csontozat, hanem egyéb szervekre is befolyásolással bír. Sajnálatos tény, hogy hazánk lakosságának mintegy 1/3 – ¼ része D vitamin hiányos, hiába nő évről évre a napsütéses órák száma. Pótlása pedig főleg a téli hónapokban alapvetően fontos.
Sajnálatos, hogy a hallóideg működésének problémái napjainkban még nem orvosolhatók. Teljes süketség esetén már létezik olyan technika, hogy a fülbe épített elektródákkal a süket fülben hallást tudunk kiváltani. Ez az eljárás viszont csak abban a formában használható ha a betegség a szőrsejteket- ezek a halló sejtek – érinti, de a hallóideg és központi idegrendszer ép, ellenkező esetekben nem jelent megoldást. Amennyiben viszont a hallásromlást a dobhártya, a dobüreg vagy a hallócsontocskák betegsége okozza, akkor ezek nagy része műtéti úton javítható. Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy gégész szakorvos és hallásvizsgálat által pontosan elkülönítsük egymástól azokat a betegségeket, amelyek halláscsökkenéshez vezethetnek. Így például ha egy egyszerű gyulladás okozza a bajt, az nagy valószínűséggel viszonylag egyszerűen kezelhető. Az életkor előre haladtával viszont ne nyugodjunk bele, hogy halláscsökkenésünk ennek következménye. Tartósan fennálló panasz esetén pedig mindenképpen gégész szakorvoshoz kell fordulni. A Pesti úti Medical Centerben előzetes időpont egyeztetéssel rendelkezésre áll mind a szakorvosi ellátás, mind pedig a műszeres hallásvizsgálat. Ezt követően pedig szakszerű kezelést kapnak az ide fordulók.
Óvjuk hallásunkat, mert zaj visszafordíthatatlan károsodást okozhat!