TIZENHETEDIK ONLINE

Olvasom Zoran Milanovic horvát miniszterelnök, szociáldemokrata pártvezér Magyarországgal kapcsolatos ízléstelen nyilatkozatait és nem hiszek a szememnek.
Mi szükség van ezekre? Megy-e általuk a világ előrébb?
Ha nem volnánk egyaránt az Európai Unió tagjai, ha nem vonatkoznának ránk egyformán az uniós szabályok, amelyek meghatározzák országaink által a migránsokkal kapcsolatban kötelezően megteendő cselekedeteket, ezeket az országok lakóinak védelme érdekében összehangoltan akkor is meg kellene tenni. A világméretű krízis megszüntetésére a két ország még szoros összefogással is képtelen lenne. Káros hatásait azonban igenis lehetne csökkenteni, ha legfelsőbb szinten is jó szomszédként tekintenének ránk. Nem úgy, ahogy a Zoran Milanovic vezette horvát kormányzati hatalom viszonyul Magyarországhoz.
„Számomra Budapest politikája teljesen elfogadhatatlan.” (…) "Hogyan akarják megállítani az embereket? Rájuk lőnek? Bevetik a hadsereget?" – mondta útszéli stílusban Milanovic. Majd néhány nappal később ugyanígy folytatta: „Nem normális” dolog két EU-tagállam határán szögesdrótkerítést húzni. A szögesdrótkerítés megépítése a XXI. század „legmegalázóbb és legszégyenteljesebb” eseményeként fog bevonulni a történelembe. Milanovic nem riadt vissza attól sem, hogy durván levakbelezze Magyarországot, mondván „aki elkeríti magát, az magából csinál vakbelet.” Később: "Magyarország káoszt akart okozni Horvátországban".
Adriai szállásadónk, egy nagyszerű horvát család házigazdája Bodashka úr, akiknél hosszú évek óta töltjük a nyári szabadságot utóbbi kijelentés után hívott aggódva telefonon. Kellemetlenül érezte magát, szabadkozott. Elmondta, nagyon sajnálják, hogy ilyeneket mond a saját miniszterelnökük a magyarokról. Ők ugyanis ezt egyáltalán nem így gondolják, s igenis nagyon fontos, hogy egy ország meg tudja védeni magát. Utalt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő magyarországi látogatására, amelyen nagy egyetértés volt a két ország vezetői között. Mondta, nagyon reménykednek, hogy a novemberi választás változást hoz.
Bodashka úr gondolatait erősítette meg Gordan Grlic Radman Horvátország budapesti nagykövete is, aki jelesre értékelte a két ország kapcsolatát, s „elviekben elnézést kért” főnöke nyilatkozataiért a magyaroktól. Jelezte, hogy „ezek elsősorban a választási kampány kontextusába illenek bele”.
A nagy kérdés persze az, kinek kampányol ezekkel az elképesztő nyilatkozatokkal Zoran Milanovic, ha a saját országának lakosai is így megrémülnek magyarellenes kijelentéseitől?
Orbán Viktor minapi interjújában így fogalmazott: „… ne nehezteljünk a horvátokra azért, amit tesznek. Amiket a horvát miniszterelnök mond, azt mi nem tekintjük a horvát emberek véleményének. A horvát miniszterelnök és pártja a Szocialista Internacionálénak a része, a Szocialista Internacionálé pártjai támogatják a bevándorlást, ők azok, akik szerint ami történik, az jó dolog. A vezetőik – szerintem kevésbé a népük – sokkal inkább a Szocialista Internacionálé utasításait, feladatszabását követik. Ezért én arra kérem a magyarokat, hogy amikor hallják a horvát miniszterelnököt, akkor ne egy horvát embert halljanak, hanem a Szocialista Internacionálé megbízottját, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot.”
Milanovic szavait tehát vehetjük olybá, hogy jó előre beletörődött a közelgő választási vereségébe olyannyira, hogy már az utolsó szalmaszálba sem akar kapaszkodni. Sőt! Egyáltalán nem akar a horvát választók akaratának megfelelő gondolatokkal előjönni. Például szintén lezárni a horvát határt, megvédeni országát, a választóit, ahogy ennek szükségességét Kolinda Grabar-Kitarovic a minap már felvetette. Milanovic – a Szocialista Internacionáléval egyetemben, az MSZP-s Mesterházy Attila alelnökkel a Szocintern vezetésében – inkább Orbán Viktort helyezi a célkeresztbe. Ez valószínűleg többet hozhat neki a konyhára személy szerint a szinte borítékolható választási vereség után. Ezért aztán ő is Orbánt akarja lejáratni, miniszterelnöki tekintélyét lerombolni. Ahogy megbuktatásán mesterkedett néhány éve Charles Gati és számos liberális követője itthon és külföldön vagy tavaly ilyenkor a mára lelepleződött, 27 pontos André Goodfriend, az USA-nagykövetség exügyvivője. Legfőbb bajuk Orbánnal az, hogy óriási a társadalmi támogatottsága, hogy esély sem mutatkozik a demokratikus úton való elmozdítására. Ezért próbálják antidemokratikus eszközök sokaságával évek óta elmozdítani.
A Békemenetek, a sikeres tavalyi országgyűlési, Európai Parlament és önkormányzati választás vagy a friss közvélemény kutatási adatok azonban rendre egybehangzóan mutatják, hogy a magyar nép túlnyomó többsége nem adja Orbán Viktort. Gyurcsányt örömest adta volna, de őt kívülről a kutya sem akarta megbuktatni. Sőt! Fényűzően élt belőle a nemzetközi pénzvilág.
Orbán más. Nem kicsit. Rá a magyarság sajátjaként tekint, bízik benne, biztonságban érzi magát vele! Kimondhatjuk nyugodtan: szereti!
Ezért nem tudnak mit kezdeni vele szőrös kezű külföldi és hazai ellenségei.

Horváth K. József