Jó hangulatú beszélgetések zajlottak az óvoda árnya sfái alatt. A héttérben Zsuzsa Mihály énekel.
Augusztus 29-én megélénkült a rákoskerti Százszorszép Óvoda udvara. Most nem a gyerekek zsivajától lett hangos, hanem a Rákoskerti Polgári Kör tagjai és meghívott vendégei vidám beszélgetése és nótázása hangzott reggeltől késő délutánig.
Több, a Rákoskert Polgári Kör rendezvényein rendszeresen résztvevő vendéget köszönthettünk, köztük Dunai Mónika országgyűlési képviselőnket, dr. Simon József régi lakótársunkat, Vaskó Józsefet a Maglódi Polgári Kör egyik vezetőjét és a Rákoskerti Művelődési Ház munkatársait. Jeney Mónika is megtisztelt bennünket és itt jelentette be, hogy megválik a Vigyázó Ferenc Művelődési Ház igazgatóhelyettesi posztjától és más vonalon fogja szolgálni kerületünk kulturális életét. Nagyon sajnáljuk, hogy elmegy és megköszönve azt a sok-sok segítséget, amit kaptunk tőle, őszinte szívvel kívánunk sok sikert az új munkakörében!
A kör tagjai immár hagyományosan összegyűltek a nyári szünet után, hogy a bográcsban főtt finom étel fogyasztása közben megbeszéljék az év második felében adódó feladatokat. Most sem volt másként: Varga Kálmán, Béres Károly és a népes segítőgárda főzte a csülökpörköltet (négyféle húsból, mert Kálmán szerint az csak úgy jó). Kétféle körettel kezdték a felszolgálást dél körül. Valóban jól sikerült az étel, sokak szerint olyan tökéletes volt, hogy nevezni lehetne vele a hungarikum cím elnyeréséért! A háttérzenét Mezei László barátunk biztosította, de az igazi hangulatot két tagtársunk, Zsuzsa Mihály és Szíjártó József teremtette meg. Az előbbi az énekével és utánozhatatlan stílusban előadott saját számaival aratott hatalmas sikert, utóbbi pedig tárogató és klarinét játékával kápráztatott el mindenkit.
Természetesen nem csak evéssel-ivással telt az idő, szó volt a kör őszi terveiről is. A lengyelországi Krosnó járásba tervezett közös kirándulásról, az októberi kiállításról, amelyet a Rákoskerti Művelődési Házzal közösen rendezünk és Domonkos László ligeti szobrászművésznek az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz köthető gyűjteményét mutatjuk be. Beszámoltunk a jelenleg futó legnagyobb „projekt”, az 1956-os Nemzetőr emlékmű ügyeinek állásáról is (a szoboralak gipszmodellje készül, amelyen kijavításra kerülnek az agyagmodell kisebb-nagyobb hibái, hogy a róla másolt kőszobor minél többeknek tetsszen).
Este hat óra felé távozott az utolsó résztvevő is, miután rendet raktunk és megköszöntük az óvoda önként segédkező munkatársainak a szíves vendéglátást. Minden visszakerült a helyére, várva az óvoda igazi lakóit, akik szeptember kezdetével birtokba veszik a birodalmukat.
Szelepcsényi Sándor