TIZENHETEDIK ONLINE

A Fonó Zenekar Vadbarokk című műsora a Musica Profana Együttes közreműködésével telt ház előtt zajlott a Vigyázó Sándor Művelődési Ház színháztermében. A Fónó Zenekarban fellépett Pál István „Szalonna” hegedűvirtuóz (a kép előterében látható), aki zenekarával korábban Angliában a királyi család vendégeként is muzsikált. Koncert után személyesen gratulált neki Károly walesi herceg és Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök, aki a következőket mondta: “Csodálatos koncert, melyben érezhető a magyar nép szíve, lelke”.

Riz Levente pohárköszöntőjét mondja

E. Szabó Margit Ferenczy Noémi-díjas textilművész kiállításának megnyitásával vette kezdetét a Magyar Kultúra Napja tiszteletére tartott rendezvénysorozat a Vigyázó Sándor Művelődési Házban január 24-én. A kiállítást Szakolczay Lajos irodalomtörténész nyitotta meg. Közreműködött Kulánda Anita és Lőrincz Veronika. (A Magyar Kultúra Napja helyesírásával kapcsolatos jegyzetünk Kultúra címmel a tudósítás alatt olvasható – a szerk.)
Ezt követően kezdődött a színházteremben a Fonó Zenekar Vadbarokk című műsora a Musica Profana Együttes közreműködésével. Előtte Galgóczy Árpád költő, műfordító, Rákosmente díszpolgára mondott ünnepi beszédet. 
A rendezvény végén tartott fogadáson pohárköszöntőjében Riz Levente polgármester a kerületi önkormányzat nevében köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy a Vigyázó Sándor Művelődési Házban közösen ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Megköszönte továbbá Galgóczy Árpád kerületi díszpolgárnak kultúra napi ünnepi gondolatait és a zenekarok lélekpezsdítő műsorát. Utalt rá, az este megmutatta a magyar kultúra erejét, amire nagyon büszkék az ünneplők, ami a magyar lélek igazi tükröződése.
Fölidézte, a kultúra sokrétűségét. Mint mondta, kultúra például a természet vad erőinek megszelídítése, ahogy az ember a szelet a vitorlájába fogja, ahogy megműveli az ugart, termővé teszi a földet.
Napjainkban is a vad erőkkel kell szembeszállni. Emlékeztetett, meg kell küzdeni a globalizációval, az ember fogyasztói automatává való silányításával. A küzdelemhez szükség van fogódzókra. Ilyen kapaszkodó lehet a kultúrában az alkotó ember, lehetnek azok a formációk, zenekarok, alkotó közösségek, amelyek ápolják a hagyományt, az értékeket, s megpróbálják mindezt átadni az embereknek. A polgármester ilyen közösségként említette példaként a Vigyázó Sándor Művelődési Házat, a kultúra napi ünnepi est helyszínét, ilyenek az est folyamán megszólalt fantasztikus zenekarok – a Fonó, a Musica Profana – s ilyen közösség például a Rákosmentén működő Ascher Oszkár Színház, amely január 22-én vehette át a magyar állam egyik legrangosabb művészeti kitüntetését, a Csokonai Vitéz Mihály-Díjat.
Riz Levente emlékeztetett a hallgatóság saját felelősségére is. Hiszen ki-ki a maga őrhelyén is ápolja a hagyományainkat, a magyar kultúrát. A magyar kultúra része, ahogy élünk, ahogy dolgozunk, ahogy példát adunk gyermekeinknek a családi életben. Mindenkinek elsődleges feladata és felelőssége a jó példák megőrzése, s átadása az utánunk jövő generációknak, zárta pohárköszöntőjét a polgármester.

Kultúra

Megünnepeltük a magyar kultúra napját. Vagy inkább a Magyar Kultúra Napját ünnepelte a magyarság országszerte, így Rákosmentén is? Csupa kis-, illetve csupa nagybetűvel írva szeretnénk ünnepelni a Himnusz születésnapját?
A magam részéről inkán nagybetűs jelölés mellett ünneplek szívesen, hiszen Kölcsey Ferenc költeményének születésnapja 1989-óta a Magyar Kultúra Napja. Akkortól számítva minden esztendő 22. napjának, január 22-nek a neve, ha tetszik tulajdonneve, hogy a Magyar Kultúra Napja. Így aztán a nyelvérzék szerint kötelező lenne a nagy kezdőbetűk használata.
Miért írják mégis sok helyen, következetesen csupa kisbetűvel e nap nevét. Egyszerűen azért, mert a Magyar Helyesírás Szabályainak (MHSZ) 145. pontja ezt mondja ki. A passzus így szól. „Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepneveket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom, a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború stb.” (MHSz. 145.)
Bár a felsorolásban nincs benne a Magyar Kultúra Napja (az MHSZ 1984-es kiadás, a jeles nap pedig csak 1989-óta él – a szerk.), azért a passzus olvastán látható, hogy valami nincs a helyén a szabályozással. Nem írnánk szívesen nagybetűkkel az Anyák Napját, a Nemzetközi Nőnapot, a Felszabadulás Napját, az Alkotmány Ünnepét, a Honfoglalást vagy éppen a Debreceni Országgyűlést? Dehogynem. A szabály mégis tiltja.
A magam részéről nem ragaszkodtam volna a példák közé sorolni a nagy októberi szocialista forradalmat, de hát az MHSZ legutolsó, 1984-es kiadása idején még javában a rendszerváltozás előtti időket éltük, amikor pártállami lojalitásból automatikusan az ünnepek közé soroltatott a százmilliók halálát követelő szovjetrendszer Auróra-ágyús elindításának napja.
A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda szakértőjéhez címezte valaki a következőket: Egyre több helyen látom nagy kezdőbetűkkel írva a magyar kultúra napját, így: Magyar Kultúra Napja. Pedig én úgy tanultam, hogy az ünnepek, események nevét kisbetűvel írjuk még akkor is, ha azok érzelmileg fontosak számunkra. Megváltozott volna az erre vonatkozó szabály, vagy épp a magyar kultúra napja a szabályt erősítő kivétel?
Deme Éva szakértő válaszában már 2009-ben leírta a következőket. „Egy új helyesírási szabályozásnak föltétlenül foglalkoznia kell a kérdéssel, mert a gyakorlatban egyre inkább a nagybetűs forma válik általánossá.”
Talán nem véletlenül.
A magyar lelemény, a kiskapukeresés persze hozott áthidaló megoldást is, imígyen: MAGYAR KULTÚRA NAPJA, jelezve az emberek egészséges igényét értékeink megfelelő helyen, rangon kezelésére, de az igazi megoldás továbbra is várat magára. 
Huszonöt évvel a rendszerváltozás után érdemes lenne erre is odafigyelni. A Magyar Kultúra Napja nevének helyes leírását a nemzethez, a magyar ember lelkületéhez méltón, de legfőképpen az alapvető nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően kellene szabályozni, nem mesterséges, ilyen-olyan megfontolásból kialakított kivételhalmaz részévé téve.
Addig is, amíg a remélt helyes döntés megszületik, a Tizenhetedik Online és a Tizenhetedik Magazin csupa nagy kezdőbetűkkel írja a Magyar Kultúra Napját.

Horváth K. József