Petrőczy Tibor iskolaigazgató a Rákoscsabáért Díj idei kitüntetettje

$\"\"$

Petrőczy Tibor a frissen átvett kitüntetéssel

Petrőczy Tibor iskolaigazgató vehette át november 29-én a Rákoscsabáért Díjat. A kitüntetett munkásságát Virág Mihály, rákoscsabai önkormányzati képviselő méltatta. Gondolatait közöljük

Méltatás

Az elmúlt esztendőben Székelyudvarhelyen egy kedves vidám társaság a csillagos égbolt természetes fényei alatt egy panzió erkélyén élvezte Erdély magával ragadó sajátos, évszázadok óta őrzött, ám minden szívesen látott vendégének kijáró szeretetét.

Kutyák ugatása keveredett a kisváros kései fáradni látszó zajával, miközben az egyébként figyelemre sem méltó egyéb zörejek, és csattogások tették mégis újra élővé az álomba szenderülő városrész kapuk mögé záródó világát.

Ebből a semlegesnek tűnő háttérzajból kihallani, egy ritka bagolyfajta, csőre által keltett kissé csattogó furcsa jajgatásszerű hang kíséretében a párkeresők dalát. Nos..

Tisztelt Hölgyek, és Urak!

Kedves Rokonok, Barátok, és Kollégák!

Tisztelt Igazgató Úr!

Talán ismerős az életkép.

Jó sorsomnak köszönhetően tagja voltam ennek az asztaltársaságnak. Rácsodálkoztam, hogy aki a földben, földön, vízben, erdőn, mezőn, és vadvízen szüntelenül keresi, kutatja a Velünk együtt lélegző, és egy rendszerbe foglalható élő világot, annak a levegőből érkező üzenet sem okozhatott különösebb fejtörést.

$\"\"$ Nem csoda tehát, hogy a fiatal pályakezdő tanárnak a katedra lett a szószéke. A szószéke, hogy minden érdeklődő szempár,feneketlen kútként tátongó fül azonos, csorbítatlan élményhez jusson minden alkalommal, ha a szó életre hívná a tanítványok képzeletében ez idáig megbúvó erőt.

Hogyan vélekedett erről a Tanár Úr akkor?

„ Óráimon elsődlegesnek tekintem, hogy tanítványaim az értékelhető, vagy éppen kiemelkedő tudás megszerzése mellett, érzelmileg kerüljenek nagyon jó viszonyba a természetismerettel, a biológiával. Hiszen ez a viszony fogja meghatározni a környező világgal való hosszú távú kapcsolatait”

A Magyar Természettudományi Társulat tagjaként több mint tíz évig részt vállalt az Országos Herman Ottó Biológiai versenyek szervezésében, valamint Ő írhatta ugyanebben az elit körben a megyei fordulók feladatlapjait.

Mi motiválhat egy Pedagógust, egy Tanárt, hogy a szaktárgyában való abszolút jártassága mellett – mely a legjobb képességű tanítványok kíváncsiságait is kielégítik – hogy már gyakorló tanárként megfigyeléseket, és kutatásokat végezzen a Nemzeti Tankönyvkiadónál, ahol a szakirányú kézikönyvek lektorálását végezte.

Nehéz eldönteni,hogy a Pedagógus kíváncsisága, vagy a Vele született örökletes gének tarják ébren a Természet – minél átfogóbb – megismerése iránti vágyat. Talán az utóbbit érzem fontosabbnak, mely esetekben a Tanító, a Tanár, a Pedagógus mögött látható az Ember. Az Ember, mely példaképül szolgálhat másoknak.

„Abban a kivételes, és szerencsés helyzetben vagyok, – mondta egy alkalommal az Igazgató Úr – hogy közös feladataimon keresztül évekig együtt dolgozhattam Kovács István Apáczai díjas kiváló tanár Úrral, szakfelügyelővel. A szakma iránti elkötelezettsége, emberi, és pedagógusi léte példa lett számomra.”

Természetesen fontos az emberi kapcsolat, ám legalább ilyen fontos a környezetünkhöz való viszonyunk.

A természet csodája, a „Merzse” mocsár. A természetvédelmi terület, itt van a közvetlen közelünkben.

Mai díjazottunk márgyerekként életre szóló barátságot kötött a kerület dél-keleti oldalát szegélyező ÖKO birodalommal.

A megfigyeléseiről, a kutatásairól, gyűjtéseiről, a szóra bírt helyszínekről több írását olvasható, valamint az Erdős Renée állandó „Merzse”kiállítás kapcsán vizuális formában is közkincsé tette. Ám a koronát – önmagának bevallottan – a Révfülöpön megrendezett Országos Biológus Napokon elhangzott előadása jelentette.

Ma mindez a közoktatásban is a továbbadható tudást jelenti.

Pár évvel ezelőtt a természetkedvelő, volt köztársasági elnök úr Sólyom László kerületünkben tett látogatásakor a szakmai jelenlétet élményszámba menően képviselte Petrőczi Tibor.A közeli tölgyerdőben a rendkívül gazdag program ellenére, azéppen akkor virágzó kardlevelű madársisak nevű orchideának is jutott néhány perc.

Apropó sisak.

Van egy sáskafajta, itt él közöttünk, és a neve Sisakos Sáska. Utcát neveztek el a rovarról, köszönhetően az Igazgató úr hathatós közbenjárásának. Talán nem véletlenül éppen annak az iskolának a közelében, ahol igazgatói feladatok ellátását végzi Petrőczi Tanár úr.

Szaktanárként továbbra elkötelezett maradt a természettudomány és a biológia iránt. Még ha kevesebb óraszámban is, de ott áll a katedrán, és inspirál.

„Mert a nagyszerű Tanár inspirál” William Arthur Wardtól való ez a bölcselet

Intézményvezetőként a kollégák széleskörű bevonásával, és sok-sok munkával elsőként kapták meg az Örökös ökoiskola kitüntető címet a kerületben.

Igazgatói munkáját, biológusi elkötelezettségét fémjelzi, amit intézményének és ez által a kerületrész hírnevének öregbítéséért tett:

-Rovásírás – magas szintűoktatás, versenyek szervezése, bonyolítása

-Madárvédelmi tanösvény felállítása

-Előadás sorozatok az Erdős Renée pince galériában

-Természetbúvár tanfolyamot vezet,

és ezzel közel sincs vége a vállalt, és soron következő feladatoknak.

Akik ismerik, azok számára nem kétséges, hogy Petrőczi Tibor Tanár Úrnak az osztálykirándulásokon a mikroszkóp továbbra is az úti poggyász fontos tartozéka lesz épp úgy, mint a nyitott tanórákon mindazon kellékek, melyekkel időtállóvá tehető a természet által kínált pillanat élménye.

Tisztelt Igazgató Úr!

Engedd meg a közvetlenebb hangnemet irányodban.

Köszönöm

Kedves Tibor!

A Zrínyi szekere száguld.

A gyeplő viszont a kezedben van.

Arra kérünk itt mindannyian a teremben, hogy egy rövid időre azért állj meg.

Gratulálni szeretnénk!

Azután a fene se bánja!

Csapj a lovak közé, azzal az elszánt tudatossággal, azzal a természet iránti alázattal, mellyel mindig is éltél, cselekedtél, dolgoztál.

„Vezesd őket, utat ne tévessz,

S magadhoz mindig hű maradj,