Lapszemle – Polgármesteri interjú a Magyar Nemzetben

$\"\"$

A Magyar Nemzet 2014. január 30-i száma interjút közölt Riz Leventével, Rákosmente polgármesterével. Lapszemle rovatunkban ezt közöljük.

Rákosmenti minta Európának

Riz Levente: A legtöbb ember egyszerre vágyik a vidéki élet értékeire és a nagyvárosi élet előnyeire

Olyan modern kertvárost építünk Rákosmentén, amelyben mindenki otthon érezheti magát – jelentette ki lapunknak Riz Levente, a fővárosi XVII. kerület FIDESZ – KDNP-s polgármestere és parlamenti képviselője. Mint mondta, ha kiérdemli, előbbi tisztségben folytatja a hét éve megkezdett munkát: a közlekedés fejlesztését, az útépítéseket, a városrehabilitációt, a helyi foglalkoztatottság bővítését, hogy megteremthessék a vidéki és a városi élet összhangját, szándékaik szerint a jövő életformáját.

– Láthatóan átalakulóban van a több mint másfél évtizedig a balliberálisok által vezetett XVII. kerület. Fideszes polgármesterként már második, kormánypártiként viszont első ciklusát tölti Rákosmente élén. Össze tudja hasonlítani az első négy évet az utolsó hárommal?

– A „mi időszámításunk” valóban 2006-ban kezdődik, amikor nagyon szűk többséggel nyert a polgári oldal, felváltva a korábbi baloldali vezetést. Azt hiszem, talán sikerült felrázni Rákosmentét Csipkerózsika-álmából, a második ciklus 70 százalékos győzelemmel folytatódott. Tény, hogy számos fejlesztés megvalósult, amelyek szemmel láthatók, megtapasztalhatók.

– Feloldható a panelrengeteg és a családi házas övezet kettőssége?

– Modern kertvárost építünk, amelyben mindenki otthon érezheti magát. A legtöbb ember egyszerre vágyik a vidéki élet értékeire, a nyugalomra, csendre, sok zöldre, jó levegőre és a nagyvárosi élet előnyeire, a korszerű infrastruktúrára, színvonalas szolgáltatásokra. Rákosmentén mindez egyesíthető. Meggyőződésem, hogy a vidéki és a városi élet összhangja a jövő életformája Magyarországon és Európában.

– Hol tartanak ebben a munkában?

– Az induláskor összeállítottuk a fejlesztési dokumentumokat, amelyekre sorvezetőként tekintünk: városfejlesztési stratégiánkat, gazdasági programunkat, közlekedési akciótervünket több éves távlatban, tételes feladatokra lebontva. Pontosan tudjuk, mit, mikor, miért csinálunk. Legnagyobb lemaradásunk a közlekedés terén volt.

– Konkrétan mit tettek?

– Elsőként a BKV-val közösen átszerveztük az autóbusz-hálózatot. Korábban a külső városrészekből a metróhoz csak átszállással lehetett eljutni, a járatokat ezért összekötöttük, egyesítettük. A városközpontban lévő forgalmas buszpályaudvar helye felszabadult, ott új Fő teret építettünk. A fővárosi beruházásban megvalósult buszfolyosó révén önálló sávok biztosítják a gyors közlekedést. A vasúti szolgáltatást is megpróbáltuk vonzóbb alternatívává tenni. Mind az öt vasútállomásunk mellé P+R és B+R parkolókat építettünk, az elérést ráhordó buszjáratok segítik.

– A fővárosban dúl a vita arról, hogy a tömegközlekedésnek vagy a közúti forgalomnak kell-e nagyobb előnyt adni.

– Ez itt nem vitatéma: mindkettőre szükség van. Nem érdemes egymás ellen hangolni az autóban és a buszon ülőket. Utóbbiak gondját a buszfolyosó oldja meg, az autósokét útépítési programunk. Sok a földút Rákosmentén: 2006 óta háromszáz utcát aszfaltoztunk le, folyamatosan haladunk, de még így is száz kilométer a belterületi földutak hossza. A kormány támogatásával 1,3 milliárd forintból jelenleg is építjük a Rákoshegyet elkerülő Ferihegyi utat. Ezzel egy tizenötezres lélekszámú kerületrészt mentesítünk az átmenő forgalomtól, egyúttal javítjuk Kelet-Budapest É-D-i irányú átjárhatóságát.

– Volt olyan elképzelés, hogy akár még a 2-es metró is „leágazhatna” ide.

A főváros most megvalósíthatósági tanulmányt készít, amelyben vizsgálja a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését és egy rákoskeresztúri szárnyvonal kiépítését. Ezzel csaknem 400 ezer ember járna jól. Rákosmentéről a belvárost 20-25 percen belül el lehetne érni. A fő kérdés, minderre jut-e EU-támogatás 2020-ig. Egyelőre arra koncentrálunk, hogy eljussunk egy engedélyes tervdokumentációig.

– Milyen közelebbi terveik vannak?

– Sport és rekreáció, ez az egyik csapásirány, a XXI. századi trendnek megfelelően. Kialakítottunk a városközpontban egy szabadidős zónát, amelynek már több eleme elkészült: BMX- és gördeszkapark, többgenerációs játszótér, sportpályák, 11 kilométer hosszú kerékpárút a Rákos-patak mentén és a Pesti út vonalán. Szinte minden közintézményünk elérhető biciklivel. Elkészítettük egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok engedélyes tervét. Összefogtunk a Rákos-patak menti településekkel, hogy a Duna torkolatától Gödöllőig kiépülhessen egy összefüggő kerékpárút, amely sportos, egészségvédő funkciója mellett turisztikai attrakció lehet. Fontos törekvésünk a helyi foglalkoztatottság bővítése, az M0 autóút kerületi szakasza mellett egy munkahelyi övezet kiépítésén dolgozunk.

– Mekkora segítséget jelent, hogy a kerületek adósságát idén negyven százalékban átvállalta az állam, jövőre pedig mindenki „tiszta lappal” indulhat?

– A szocialistáktól hét éve csaknem kétmilliárdos adósságot örököltünk. Nagy részét kifizettük, a maradékot az Orbán-kabinet szanálta. Rákosmente 2006 óta takarékos gazdálkodást folytat, kizárólag az EU-pályázatok önrészéhez vettünk fel minimális hitelt. Addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ér, lemondtunk néhány fejlesztési álmunkról, a működési költségeket radikálisan csökkentettük, nem vártunk állami mentőövre. Ezzel együtt örülünk a kormány intézkedésének, mert könnyít helyzetünkön, ennyivel több jut fejlesztésre. És persze bízunk benne, hogy a következő uniós ciklusban nemcsak az adósságmentes településeket kompenzálják, hanem a kis összegű tartozás mellett jól gazdálkodókat is.

– Legutóbb komoly összegeket nyertek a főváros városrehabilitációs pályázatán. Mire fordítják?

– Rákosmente az elmúlt években a városrehabilitáció terén jelentősen előre lépett. Uniós források segítségével 2,8 milliárdból újjáépítettük a XVII. kerület városközpontját. Most megyünk tovább, külső városrészeink következnek, közel 300 millió forintból folytatódik a munka az egykori faluközpontokban, Rákoscsabán és Rákoskerten. Jövő tavasszal kezdődik a beruházás, őszig szeretnénk befejezni.

– Idén bevezették az önkormányzatok feladatfinanszírozását, és számos feladat, így az oktatás elkerült a településektől. Ez hogyan érintette a városrészt?

– Jó gazdái voltunk az iskoláknak, a közoktatás állami átvétele minket is kész helyzet elé állított, de elfogadtuk a szakmai szempontokat, az egységes finanszírozást. Ránk a működtetés, az épületek fenntartása maradt, zajlik intézményfelújítási programunk, iskoláinkat energetikailag korszerűsítjük. A kisebbekre is gondolunk, az elmúlt időszakban két új bölcsődét, három új óvodát adtunk át, sőt további két intézmény bővítése van folyamatban. Szükség van rá, mert a 87 ezer fős Rákosmentén sok a fiatal család, évről-évre növekszik a gyermekek száma.

– Ön polgármester és egyben országgyűlési képviselő. A jövőre életbe lépő összeférhetetlenségi szabályok miatt dönteni kell, melyik választáson indul.

– Már 2011-ben eldöntöttem: Rákosmentén élek, minden ideköt, itt maradok. Szeretek emberekkel foglalkozni, közösséget építeni. A városfejlesztés is nagyon vonz: átalakítani, formálni, megújítani a köztereket, épületeket, ahol emberek élnek, dolgoznak, közlekednek. Mindez a polgármesteri hivatás mellett szól, ezért jövő ősszel ismét megpróbálom kiérdemelni a tisztséget.

Szabó Zsolt