Szarka Ignác 90 évesen itthon szeret élni

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

\"\"

Dr. Fenke Ferenc köszönti Szarka Ignácot 90. születésnapján rokona, Zelizi Erika társaságában

A minap töltötte be 90. életévét Szarka Ignác, aki rákoskeresztúri otthonában közeli hozzátartozója, Zelizi Erika társaságában fogadta a gratulációkat.  Az önkormányzat részéről a körzet képviselője, dr. Fenke Ferenc virágcsokorral köszöntötte a szépkorú ünnepeltet, aki ez alkalomból szintén átvehette az Orbán Viktor Miniszterelnök gratulációját tartalmazó Emléklapot is. Az idős úr 2008 óta él ismét Magyarországon, az ezt megelőző évtizedekben ugyanis hazájától távol élt és dolgozott. Dr. Fenke Ferenc a Kanadába történő kijutás körülményei s az ott töltött évek felől érdeklődött. Szarka úr családja itthon eredetileg földműveléssel foglalkozott, s mintegy 38 hold termőföldjük biztosította a család megélhetését. Miután azonban ezt államosították, 1952-ben felkerült Budapestre, ahol vasöntőtanuló lett. Később már az olvasztókályhánál dolgozott, mivel ott többet fizettek, s egy fiatalembernek minden fillér számít. A Kanadába történő disszidálás pedig véletlenül történt. A családban mintegy heten – a fiatalabbak hangulatának engedve – határozták el ezt a nagy utazást, amire 1956. december 6-án került sor. A megpróbáltatásokkal teli és veszélyes határátkelést követően Ausztriában az osztrák őrség segítőkészen fogadta őket. Innen Ausztráliába szerettek volna eljutni, amire azonban még nem volt lehetőség, s a négy hónapos várakozási időt Angliában, egy katonai táborban töltötték. Itt történt, hogy egyszer egy második világháború után külföldön maradt magyar pap misézett a táborban. Ő volt az, aki nem javasolta nekik Ausztráliát mondván, hogy még nem eléggé civilizált hely. Helyette Kanadát ajánlotta, amit meg is fogadtak, s ahová – az akkori viszonyok között – 24 órás repülőút után meg is érkeztek. Kanada akkor egyébként harmincötezer menekültet fogadott be. Új hazájában aztán többféle munkát végzett, az olajipari karbantartótól kezdve egészen takarítórészleg-vezetőig. Sok nehézséget és megpróbáltatást élt át, de mint mondta, mindig akadt valaki, aki segített. Mindennapi imájában pedig csak háláját és köszönetét tudja kifejezni a gondviselésért és a sok segítségért, amit kapott. Újra itthon, Magyarországon pedig kezdettől fogva nagyon jól érzi magát!