Megtalálták Moha bácsi cipőjét is a madárdombi, akadémia-újtelepi szemétszedők

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Moha bácsi cipője

\"\"

Rövid szervezés a munkakezdés előtt

\"\"

\"\"

\"\"

\"\"

\"\"

\"\"

\"\"

Közel száz madárdombi és akadémia-újtelepi rend és tisztaságszerető lokálpatrióta gyűlt össze ma reggel a Gyurgyalag és az Aranylúd utca sarkán, hogy meghallgassa Koszorúsné Tóth Katalin körzetes képviselő szemétszedéssel kapcsolatos aktuális instrukcióit, s kilenc óra után nem sokkal nekilásson a két városrész közötti ligetes, fás zöldterület kitakarításához. Volt, aki talicskával, szerszámokkal érkezett a rétre, hogy minél hatékonyabb legyen a munka.
A szemétgyűjtés ötlete a környék kutyatartóitól származott, akik rendszeresen találkoznak ezen a sétára, új kutya- és gazdabarátságok megkötésére, közös ugrándozásra kiválóan alkalmas területen. Ők, mint a leggyakoribb látogatók ismerik leginkább, hogy rendteremtés, takarítás terén van feladat itt bőven. Koszorúsné a Facebook csoport segítségével élére áll a kezdeményezésnek. Szervezett konténert, hulladékgyűjtő zsákokat, kesztyűket, s rövid munkamegbeszélés után felosztották egymás közt a területeket és mindenki ment dolgozni. A kutyások egy csoportja nem tudott jönni, de ők pénteken végezték el a liget egy részének kitakarítását. Reggel csak az általuk szeméttel megtöltött zsákokat kellett konténerbe pakolni, s a Rákosmente Kft. gépkocsija már indulhatott is az első fuvarral a hulladéklerakóba.
Nagy számban érkeztek a Makka Szabadidő Sportegyesület tagjai is, akik szintén rendszeres látogatói a Madárdomb és az Akadémia-Újtelep közötti rétnek. Itt tartják nordic-walking összejöveteleiket, itt szoktak saját egészségük karbantartására közösen gyalogolni.
Az április másodiki rendteremtő napon egyre másra teltek a zsákok. Volt hulladék bőven. Fontos volt a faágak, nyesedékek, más zöldhulladékok külön kupacokba gyűjtése is, hogy azok se szennyezzék a tavaszi napfényben fürdőző, szépen zöldellő gyepet. Az időjárás kegyeibe fogadta a szemétszedőket. Tizenegy óra tájban már lekerültek a dzsekik, a tréningfelsők. A trikóban, ingben szorgoskodókra oly melegen sütött a nap, mintha Kuba, Costa Rica vagy éppen Dominika partjain nyújtózkodtak volna.
Az alapos felderítőmunka eredménye volt Moha bácsi, a törpe nem éppen aprócska cipőjének megtalálása is. Az elegánsnak már túlzással sem nevezhető lábbeliből már régóta kiléphetett a gazdája. Ezt onnan lehet tudni, hogy a cipellő – talán gazdája utáni nosztalgiából, kihasználva a természetben rejlő nem kevés kreativitást – merevül körbe növesztette magát mohával. Igy jött létre Moha bácsi mohacipője. Ez persze nem hatotta meg a hölgyeket. A lábbeli hiába álcázta magát a végsőkig, az asszonyok észrevették, kiemelték a fa tövéből, s miközben kalapot emeltek az új mohazöld dizájn előtt, óvatosan belehelyezték a szemeteszsákba. Innen üzenjük Moha bácsinak, ha eddig még nem vette volna észre, akkor tudja: új cipőt kell vennie.
A jókedv jellemző volt az egész délelőttre. Mindenki szívesen végezte önként vállalt, igényes környezetszépítő munkáját.
A munka végeztével egy kisebb csapat bográcsozásba kezdett. Paprikáskrumpli illatát vitte a szél. A természet pedig a megtisztított pázsit bársonyán kínálta hellyel a falatozókat és mondott köszönetet a takarításért. Mintha javasolta volna, hogy építsék tovább a közösséget, kössenek új barátságokat. S ha úgy hozza kedvük, s megint szükség mutatkozik rá, legközelebb is jöjjenek ki a rétre, s takarítsanak egyet. Hiszen nemcsak a változatosság, de a tisztaság is gyönyörködtet.  

\"\"