Képzőművészeti kiállítás és szimpózium B.L.Terem (2016 jan. 29- márc. 11.)

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Részlet a kiállításról: Balogh Péter: Ünnep


A művek első csoportja közösségi, társadalmi jelenségekre, viszonyokra utal. Balogh Péter Ünnepség című 1972-ben készített grafikájának előterében, a nézőnek háttal, emberi figura, annak részei, feje, különböző szörnyekre emlékeztetnek, belső szellemi tartalmakra utalóan. Szemben egy hatalmas, minden egyedi identitást nélkülöző láthatáron túl terjedő, egységbe kovácsolt, méretei miatt, elszabadulás esetén fékezhetetlen anarchiával fenyegető monolit tömeg. Az idők folyamán ezt a különféle módon megjelenő tömeget különböző módon definiálták. Kant filozófus vak erőnek, mellyel megfelelő útmutatással hegyeket lehet letarolni, városokat eltüntetni a föld színéről. Azt, aminek megformálása napjainkban folyamatban van pl. Bogár László … konzum-idiótaként… szokta nevezni. A tömeg felől két ember alak közelít körültekintő óvatossággal. a vezér emberszabású szörny felé, mely előtt egy vízszintes lapon a „MORIAM” szótöredék látható, utalva arra, hogy valamilyen megemlékezésről lehet szó, netán a vezér emberszabású szörny és környezete megválasztásának valamilyen évfordulójáról. 

Egy másik „A vándor, aki túllép” című képén felülről huzalokkal irányított, egymással hadakozó, egymást felszeletelő, öldöklő marionettek kontúrjai láthatóak. Háttérben két állatfigura halad, még tiszta területek után nyomozva. Mögöttük vándor igyekszik a látható történéseken túllépni, egyéni karaktere, gyökerei, illetve belső hangját hallhatóvá tevő „térerő” után kutatva.

Benedek Gabriella „Egy hangverseny emléke” című tempera festményén, művészeti, zenei, képzőművészeti értékeket létrehozó alkotó látható, körülötte az általa megalkotott és fontosnak tartott értékeket szimbolizáló dolgok, azon taposó lábak, számtalan nyomai. Előtte a felszín hamis értékeivel, ördögi vigyorgással, maga a sátán egyik ismerőse, hozzátartozója képében megjelenítve. A fentiekhez kapcsolódik Bodó Judit „Taposás I.-II.” plasztikusan reliefszerű, olaj kompozíciói, zöld, illetve vörös színárnyalatokban megfestve.

A művek felhívják a figyelmet a szellemi, lelki, művészeti értékek terén hiányzó törvényekre, ebből adódóan az e téren nem büntethető, az értékek létrejöttét, minőségét, megismerését gátló bűncselekmények sokaságára. Jobbirányú elmozdulás a mindenkori hatalomtól, törvényhozóktól, környezetüket képező oligarcháktól nem várható, mivel az nem áll célkitűzéseikkel összhangban, annál is inkább, mivel a törvényeket azok hozzák, akik a lelki, szellemi, művészeti élet terén a bűncselekményeket elkövetik. Ugyanakkor vannak törvények, melyek nincsenek betartva, illetve nem ismertek, pl. a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXXI. törvény.

 

Javulást, fejlődést nem szavazat centrikus, hanem egy érték centrikus szemlélet és gyakorlat eredményezhet. A negatív jelenségek nem nagy létszámú összefogás (társadalmi, civil, közösségi stb.) révén változhatnak, melyek általában felszínesek, gyökértelenek, inkoherensek, nem természetes módon létrehozottak, manipulálhatóak, felszeletelhetőek, „lefejezhetőek” „ellenszéllel” könnyen elfújhatóak. Érték centrikus szemlélet eredményezhet pozitív felemelkedést. Az értékek változatosságukból, sokszínűségükből adódóan, nem piramis jellegűek, hanem függőleges irányultságúak. A ,,függőlegesek” száma és „magassági szintje” határozza meg a közösségi, társadalmi minőség színvonalának szintjét. Minden egyén feladata saját értékeinek megtalálása, felszínre hozatala, minél magasabb szintre emelése.

A fenti gondolathoz kapcsolhatóak a pozitív értékek feldolgozását, a képzőművészet eszközeivel való megjelenítését tükröző művek. B. Laborcz Flóra magyar címermotívumokat dolgoz fel, különböző, sajátos egyéni rendszereket képezve, gazdag forma és színvilágot tükröző fatáblákra festett munkái. A számára meghatározó keresztény szimbólum feldolgozása látható a hagyományos ötvös technikákkal létrehozott függőleges irányultságú oszlopfő szerűen megjelenített sárga- és vörösréz anyagú plasztikáin. Úgyszintén Doru Covrig kompozíciói szerves, gazdag, kezekből, azok feldolgozásával megvalósított vonal kompozíciói, Szávoszt Katalin árnyaltan kifinomult Édenben című színes rajzai, valamint emberi tulajdonságokat állat figurákkal ötvöző rajzai, Ifj. Palko József emberi figurát, geometriai felépítésű építészeti formákkal ötvöző alkotása (Szent Ferenc).

Egy második csoporthoz tartozóak Márton Árpád az erdélyi táj gazdag értékeit magas szintű akvarell technikában megvalósított alkotásai, Molnár Dénes linóleum metszetei, „Csíki erődtemplomai” mint a hagyományőrzés és közösségek létezésének legjelentősebb színterei, a clair-obscur eszközeinek kifejező feldolgozása kihangsúlyozza az adott helyszín (erődtemplomok) és az azokból kisugárzó szellemi, lelki tartalmakat.

A művek harmadik csoportja, egy-egy időhelyhez (korhoz) köthető, összhangban azok szellemi kihívásaival, széles idősávot átfogó (a XX. század elejétől a XXI. század közepéig kiterjeszthető) művekkel. Minden leíró narrációtól, irodalmi ballaszttól mentes, a képzőművészet sajátos „leglátványosabb” és lefordíthatatlan, a valóság mélyebb, az epidermikus felszínt is meghatározó összefüggéseit valósítják meg a fizikai térben.

Doncsev Antoni geometriai alapformákból kiinduló, azok antropomorf formák és arányok irányába való fejlesztését tükröző fém (vas) kompozíciói, Móder Rezső mobil, nagyobb méretű „Hatdimenziós szobor hangszer” című vas kompozíciói láthatóak a tárlaton. Benedek József geometriai és topológiai törvényszerűségek által kialakított, vonalalakzatai, azokból felépülő „hajtogatott terei”, melyekbe egymást harmonikusan kiegészítő jelképek illeszkednek, jelképsorokat alkotva. A művek, a szín és a formák kapcsolatainak új lehetőségeit tárják fel, síkban új műfajt (szobrász festmények) létrehozva. illetve egyúttal a sokdimenziós tér lehetőségei által, új diszciplínák létrehozását, megszületését (poligonometria) teszik lehetővé.

A kiállításhoz és a kiállított művekhez kapcsolódóan szimpózium került megrendezésre.

 
Benedek József B. L. Terem