Elkészült a „Boromei Szent Károly Katolikus Kör” közösségi háza Rákosligeten

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Snell György segédpüspök ünnepi szentmiséje

\"\"

A rákosligeti keresztény felekezetek részéről Szeker Éva evangélikus lelkész mondott köszöntőt

\"\"

Riz Levente polgármester beszél a kapolikus kör avatásán

Idén 100 éves a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom. Az ünnepi szentmisét Snell György Esztergom-Budapesti segédpüspök celebrálta tegnap délután. Köszöntőt mondott a rákosligeti keresztény felekezetek részéről Szeker Éva evangélikus lelkész. A centenárium évére elkészült a Rákosligeti Plébánia "Borromei Szent Károly Katolikus Kör" közösségi háza, amelynek megáldása a szentmise után volt szintén tegnap este. A közösségi ház megáldását Snell György segédpüspök végezte. Köszöntőt mondott Rákosmente városvezetősége részéről Riz Levente polgármester.
Különleges nap a mai, mert nemcsak a templom születésének századik évfordulóját lehet ünnepelni, hanem Boromei Szent Károly a templom korábbi védőszentjéről elnevezett katolikus közösségi ház létrejöttét is, hangsúlyozta köszöntőjében Riz Levente polgármester. Mint mondta, a napjainkban 116. születésnapját ünneplő Rákosliget alapítói legelőször templomot és iskolát építettek. Egy település életében talán e két intézmény a legfontosabb. Az akkori Munkásotthon Szövetkezet a templomtelket 1911-ben bocsátotta a templom rendelkezésére. Az alapkövet 1914. májusában helyezték el, majd 1915. augusztus 15-én felszentelték Rákosliget katolikus templomát.
A polgármester utalt rá, az elmúlt száz esztendőben a templom erős várként itt állt, védelmezte a rákosligetieket, s adott lehetőséget az emberek számára Istennel való találkozásra, a vele való párbeszédre. Aláhúzta, Isten házát nem elsősorban a külsőségek, a márványlapok, a díszítések, a festmények teszik templommá, hanem a benne élő, működő közösség. Az elmúlt száz évben Ligetnek mindig erős katolikus közössége volt.
A templom védelmi funkciója ma is nagyon fontos, hiszen szellemi vonatkozásban is oltalmat nyújt. Az elmúlt kétszáz évben az ember folyamatosan próbálja önmagát Isten helyébe helyezni. Ez a törekvés azonban nem az emberfelettivé válást segítette, inkább azt, hogy az embertelenség váljon eluralkodóvá. A különböző izmusok: darwinizmus, freudizmus, kommunizmus, szocializmus, liberalizmus egyaránt az embertelenséget helyezte előtérbe az emberségesség helyett. A templom ezektől az izmusoktól is védelmet jelenthet. Különösen fontos ez a funkció napjainkban, amikor maga a kereszténység szorul védelemre. E nagyszerű építmények lehetőséget kínálnak az embereknek a betérésre, a lelki megerősödésre, Istennel való találkozásra.
Ezért is különösen fontos, húzta alá a szónok, hogy a templom száz éve áll, s hogy mellette megszületett a település katolikus közösségi háza.
Riz Levente végezetül elmondta, Rákoskerten is hamarosan kezdődik a katolikus kápolna és közösségi ház építése jelezve, hogy a katolikus közösség erősödőben van Rák
osmentén.

\"\"
Gyuri atya megáldja a közösségi házat

 


Száz éve közösségként – évkönyv a ligeti plébániaközösség életéről

Igényes kiadvánnyal emlékeznek meg Rákosligeten a katolikus templom megáldásának centenáriumáról.
2015-ben ünnepli a rákosligeti katolikus egyházközség templommegáldásának századik évfordulóját. A centenárium alkalmából számos eseménnyel ünneplik a Magyarok Nagyasszonya Plébánia közösségének múltját és jelenét: koncertekkel, előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek meg a jeles évfordulóról. Az ünnepségsorozatra egy könyv is készült Száz éve közösségként címmel, a kötet szerkesztői Csorba Edit és Tóth Zoltán András, akik egy – nagyrészt a rákosligeti hívekből verbuválódott – szerzőcsapattal kiegészülve alkották meg a könyvet.
A szerkesztők nem titkolt célja volt, hogy művük kicsit rendhagyó legyen: nem csupán a szikár tényekre, adatokra, számokra szorítkoztak a kiadványban, hanem szerették volna, hogy minden olvasó, az egyházközség tagjai azt érezhessék, a mű nekik, velük íródott, róluk szól. Rengeteg érdekességre lehet bukkanni a könyvben, izgalmas történetek sejlenek fel a múltból, betekintést kapunk az egyházi anyakönyvezés világába, száz esztendővel ezelőtti cikkeket olvashatunk, és számos új információval gazdagodhatunk a templom művészettörténeti értékeit illetően is – hívta fel a figyelmünket Tóth Zoltán András.
Csorba Edit a könyv egyik erősségének a személyes érintettséget tartja. Ez a könyv attól érdekes, hogy rólunk, ligeti katolikusokról szól: arról  a munkáról, amit a szolgálattevőink végeznek, arról a hitről, összetartozásról, amit nap mint nap megtapasztalunk – sorolta. A szerkesztők hangsúlyozták, köszönettel tartoznak Tampu-Ababei József plébánosnak, aki nemcsak felkérte őket a munkára, de mindvégig élvezték támogatását és bizalmát.
A kötetbe belelapozva a fotókon ismerős arcokat, rég elfeledett egykori templombelsőket láthatunk, korábbi plébánosokkal, káplánokkal, az egyházközség tagjaival készült interjúkat olvashatunk, emellett a könyvben bemutatkoznak a közösségek is.
Az évkönyv 164 oldalas terjedelmét kiegészíti egy DVD-melléklet, amely a könyvből részben vagy egészen kimaradó anyagokat, további fotókat, valamint egy videót is tartalmaz, amelyben a hívek közösen mondják el a Szeretethimnuszt.
A könyv természetesen önmagában is fontos produktum, de annak készülése, írása, a közösség tagjainak részvétele és közreműködése méltó felkészülés volt a centenáriumra.
A Száz éve közösségként című kötetet az érdeklődők beszerezhetik a rákosligeti katolikus templom sekrestyéjében, illetve a plébánián. A kiadó számításai szerint 2.000 Ft adomány fedezi az előállítási költségeket.

\"\"