Az aradi vértanúkra emlékeztek Csabán és Kerten

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Riz Levente polgármester ünnepi beszéde Rákoskerten. Háttérben a Kossuth iskola tanulói.

\"\"

Hatvani Zoltán önkormányzati képviselő és Tissevits Dezső, a kopjafa létrehozója a kerti ünnepségen

Rákoscsabán október 6-án, Rákoskerten október 7-én este emlékeztek az aradi vértanúkra. Csabán Virág Mihály önkormányzati képviselő, Kerten Riz Levente polgármester mondott ünnepi beszédet. Részt vett az ünnepségeken Dunai Mónika országgyűlési képviselő. A rákoskerti ünnepségnek az Aradi vértanúk tere adott otthont, amelyet tavaly ilyenkor alakítottak ki. Az emlékmű anyagát Tissevits Dezső hozta Erdélyből, s maglódi fafaragó barátai készítettek belőle kopjafát.   
Riz Levente idézettel kezdte mondandóját. „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját!”. A legenda szerint ezek voltak gróf Leiningen-Westerburg Károly utolsó szavai a bitófánál 1849. október 6-a hajnalán. Utalt rá, azokra emlékezünk, akik 166 évvel ezelőtt ezen a napon hősi halált haltak az 1848-49-es magyar szabadságharc végén. Halálukon keresztül azt remélték, hogy a világ feleszmél majd. Kivégzésük Magyarországnak segíteni fog, igazságot tesz, s magyar szabadságharc haláluk által is elérheti a célját. Sajnos a történelem azt mutatja, hogy reményeik nem váltak valóra, húzta alá a polgármester. Emlékeztetett, Magyarország diktatúrába süllyedt, ahol hosszú-hosszú évekig a megtorlás erői uralkodtak. A világ nem segített, a világ a diktatúra idején rosszul vizsgázott.
Riz Levente emlékezetett, így volt ez a történelem folyamán a korábbi és a későbbi évszázadokban is. Így volt ez akkor is, amikor a középkorban a keresztény Európát védtük, a török hódítás idején, amikor az iszlám térhódítás volt a cél. Így volt 1848-ban, 1956-ban, s a rendszerváltozás idején is: a világ nem sietett segítségünkre, egyedül maradtunk, húzta alá a szónok.
Kiemelve: megtanultuk, Magyarország segítségre nem számíthat. Hazánk, ha valamit el akar érni, akkor egyedül boldogulhat.
Sajnos napjainkban is az látszik, hogy Magyarország időben eszmélt, de harcát magányosan vívja. Nem siet segítségére a Nyugat megvédeni a keresztény civilizációt, a keresztény kultúrát, Európa határait.
Riz Levente kiemelte, ezen a napon a jelöletlen sírban nyugodókat is gyászoljuk. A névtelen sírba temetettek a tábornokok áldozatával együtt tette lehetővé, hogy ma itt emlékezhetünk, hogy ma létezik, sőt virágzik Magyarország. Ezt azok a hétköznapi hősök tették lehetővé, akik a maguk helyén, magas színvonalú munkával hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország épüljön, a haza fényre derüljön.
„Tisztelettel hajtok fejet az 1848-49-es szabadságharc áldozatai előtt, a hétköznapi hősök előtt” – mondta végezetül Riz Levente.

\"\"

Virág Mihály önkormányzati képviselő beszédet mond a rákoscsabai megemlékezésen

\"\"

Dunai Mónika országgyűlési képviselő koszorút helyez el és fejet hajt a tábornokok emléke előtt