Online őslakosok, offline betelepültek – Zacher Gábor előadása

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Zacher Gábor előadás közben

A neves toxikológus, Zacher Gábor ezúttal felnőttek részére tartott előadást a Gregor József Iskola aulájában május 14-én. A médiában gyakran szereplő főorvos elsőként arra a hatalmas generációs különbségre világított rá, amely legerőteljesebben a számítógép- és mobilhasználat területén mutatkozik meg a szülők és gyermekeik közt.
„Egy mai diák a matekórán érkezett facebook-bejegyzésre a pad alatt, vakon képes válaszolni, miközben a szemkontaktust fenntartja a tanárával. Gondoljunk csak bele, az információáramlás szempontjából a mai világ roppant kicsi, az A4-es szülőknek már egy mezei sms elolvasása is komoly nehézségekbe ütközhet. A 18 éves fiam beszélgetésünk közben is képes posztolni, kommentelni, és már vázolta is a helyzetet: pc- és mobilhasználat szempontjából ő őslakosnak számít, az én generációm pedig betelepültnek. Ez borzasztóan igaz!” A kamaszokkal való kommunikáció nagyon nehéz, rengeteg múlik azon, hogy a szülő akar-e valódi kapcsolatot teremteni. Egy magyar szülő átlagosan egy nap 7 percet kommunikál a gyermekével, miközben 3 órát ül a televízió előtt! „A legostobább szülői kérdés, amely elhangozhat, hogy mi történt az iskolában? Erre a garantált válasz: semmi. Nagyon fontos, hogy ne érezze úgy a gyerek, hogy a szülő viselkedése égő.”
Az orvos figyelmeztetett, ha a gyerek szeretne kommunikálni a szülővel, az olyan, mint a halál vagy a hasmenés: menni kell, még akár egy parádés El Clásico kellős közepén is.  „Akad még nagyon ócska szülői megjegyzés: Bezzeg az én időmben! Ez érthető, hiszen a saját tinédzserkorunkban mi voltunk az őslakosok. Mit tudunk mi a mai fesztiválokról és házibulikról? Mi mindig rendes és józan úttörők és KISZ-tagok voltunk? 1980-ban, 20 évesen nem lehetett hozzájutni spanglihoz, így könnyen mondhattunk nemet a marihuánára.” A gyereknél irtó fontos a család által nyújtott keret, de legalább ilyen jelentőségű a kortárscsoport minta is, amelyben mozog. Egy társaságba való belekeveredéshez az kell, hogy a gyerek elfogadja annak értékrendjét. A gyermek-szülő kapcsolatnak az őszinteségre kell épülnie, máskülönben sosem fog működni. A mai fiatalok 40%-a 18 éves koráig kipróbál valamilyen tudatmódosító szert, de ettől még nem lesz függő, csak kikerül az ún. drogszűz populációból. A droghasználattal a gyerekek a saját „ementáliságukat” pótolják ki, ami annyit jelent, hogy a pszichés fejlődésük tele van lyukakkal.
A mai gyereknek egyrészt van egy látható offline élete, s emellett létezik a szülő számára láthatatlan és megfoghatatlan online élete. Az online életben egy gyerek olyan, amilyen lenni szeretne, számos olyan tulajdonsággal bír, amellyel az offline életében nem. Ez adott körülmények között személyiségfejlődéshez vagy személyiségtorzuláshoz vezethet. A szülők számára hatalmas hátrányt jelent, hogy alig-alig ismerik a mai világot. Zacher szerint a lefoglalt kábítószer-mennyiség arányának növelése nem oldja meg a problémát. „Magyarországon 8%-át sikerül lefoglalni a becsempészett kábítószereknek, amerikai szakértők szerint ez az arány eleve nem lehet 15%-nál magasabb. A kínálatcsökkentés viszont nem vonzza automatikusan maga után a keresletcsökkentést, csak politikai szlogenként működik.”
A doktor szerint nem szerencsés az elrettentésre alapozni a prevenciót, és a toxikológiai osztály sem funkcionálhat múzeumként, hogy oda boldog-boldogtalan betévedjen. Kardinális kérdés a problémák kezelésében, hogy ismeri-e egyáltalán a szülő a gyermekét, mikor beszélgetett egy jót vele utoljára egyenrangú partnerként? Rengeteget tanulhatunk a gyerektől egy ilyen beszélgetés során. „Higgyék el, nem mindig a felnőttnek van igaza. A kábítószer-használatról a gyerek fog dönteni az adott szituációban, nem mi, hiszen valószínűleg nem a szüleivel indul bulizni. A megfelelő nevelés segíthet a helyes döntéshozatalban. A legfontosabb, hogy tudatában legyen annak, hogy a szer meg fogja változtatni a személyiségét. A saját függőségek átörökítése az utódokra igen gyakori, például olyan családban, ahol él alkoholista hétszer nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik gyerek is azzá válhat. Zacher végül kiemelte, hogy az anya-gyerek kapcsolat már a fogantatástól a feltétel nélküli szeretetről szól, míg az apa-gyerek szeretet a megismerésen alapszik és feltételes jellegű.

Horváth Tibor