A kommunizmus áldozataira emlékeztek Rákoskeresztúron

\"\"\"\"\"\"\"\"\"\"

\"\"

Riz Levente, Fohsz Tivadar és Dunai Mónika elhelyezi a megemlékezés koszorúját a tegnap délutáni alkonyatban

A tábla felirata:

A II. világháborúban hősi halált halt katonák, valamint a Szovjetunióba német származásuk miatt elhurcoltak és soha vissza nem tértek emlékére állította
Budapest Főváros XVII. Kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat 

Koszorúzással, kerekasztal-beszélgetéssel, filmvetítéssel egybekötött megemlékezést szervezett a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján a Rákosligeti Polgári Kör tegnap délután.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Kovács Béla 1959-ben, 51 évesen halt meg.
A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
A rákoskeresztúri Bulyovszky-ház falán található emléktáblánál Rákosmente Önkormányzata nevében Riz Levente polgármester a kerület országgyűlési képviselője, Fohsz Tivadar alpolgármester és Dunai Mónika bizottsági elnök helyezett el koszorút. A politikai pártok közül a Fidesz Magyar Polgári Szövetség XVII. kerületi Szervezete nevében Petrőczy Dániel, a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete nevében dr. Hrutka Zsolt frakcióvezető és Ruthner György képviselő koszorúzott, emlékezve a Rákoskeresztúrról elhurcolt, többségében a német kisebbséghez tartozó áldozatokra.
Az eseményen részt vett Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő.

\"\"

Dunai Mónika talpig feketében, virággal a kezében versben és prózában idézte meg a kommunizmus rémtetteit a kerekasztal-beszélgetést illusztrálva. Az asztalnál: Szabó Attila, a Rákoscsabai Nemzetőrség tagja, Zsámbokréty Zénó 1956-os forradalmár, elítélt és Galgóczy Árpád író, műfordító, Gulág-túlélő.

A koszorúzás után a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium könyvtárában folytatódott a megemlékezés. Horváthné Vincze Judit iskolaigazgató szavai után Riz Levente polgármester emlékeztetett Olofsson Placid atyára, a Gulágot megjárt bencés szerzetesre, aki képes volt előadásaiban derűvel felidézni a poklok poklának történéseit. Mindezt a túlélésért, azért a felelősségért, amit egy ember visel szűkebb és tágabb környezetével szemben. Hogy fegyvertelenül, kiszolgáltatottan is szembe kell szállni a gonosszal, a kommunizmus rémtetteivel. A világon valaha volt a legaljasabb, legsötétebb rendszerek közül a kommunizmus volt az egyik szörnyűség, amely ebbe a sorba tartozott. A túlélők beszámolóinak is köszönhető, hogy ma ismeri a világ a szörnyűségek részleteit, mondta Riz Levente.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Galgóczy Árpád, író, műfordító, Gulág-túlélő, Zsámbokréty Zénó 1956-os forradalmár, elítélt, és Szabó Attila, a Rákoscsabai Nemzetőrség tagja. A beszélgetést Horváth Tibor vezette.
Az élő visszaemlékezéseket Dunai Mónika felolvasásai tették színesebbé, aki ismert idézetek felelevenítésével adott nyomatékot az est legfőbb üzenetének: mindenkinek a maga helyén mindent meg kell tenni azért, hogy e szörnyűségek még egyszer meg ne történhessek.
Végül levetítették Varga Ágota dokumentumfilmjét, A tartótisztet.